Átadták a Herczegh Géza Nemzetközi Jogi Emlékérmet Molnár Tamásnak a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, szerdán. Az ünnepségen részt vett Herczegh Géza jogtudós több családtagja, köztük Áder János köztársasági elnök, akinek a díj névadója az apósa.
Kovács Péter egyetemi tanár, alkotmánybíró laudációjában ismertette: Molnár Tamás A nemzetközi jogi eredetű normák beépülése a jogrendszerbe című pályázatával érdemelte ki az elismerést. A mű monográfiaszerűen dolgozza fel a nemzetközi jog és a magyar alkotmányos rendszer teljes problémakörét, erre Bodnár Lászlónak a témával foglalkozó 1987-es könyve óta nem került sor – mondta.
A kézirat – amely azóta könyvben is megjelent – részletesen tárgyalja a rendszerváltozás után kialakult alkotmányjogi koordinátákat, az Alkotmánybíróság joggyakorlatát, azokat a jogi megoldásokat, amelyek az alkotmánybírósági határozatoknak köszönhetően jöttek létre – mondta Kovács Péter.
Hozzátette: Molnár Tamás javaslatokat is téve – hasznosítva a Belügyminisztérium európai együttműködési főosztálya migrációs és határigazgatási osztályának vezetőjeként szerzett köztisztviselői és a Corvinus Egyetemen nyert oktatói tapasztalatát – érdekfeszítő és remélhetően a döntéshozókat is befolyásolni képes művet alkotott.
Az ünnepségen felolvasták Martonyi János külügyminiszternek, a Herczeg Géza Alapítvány elnökének köszöntő levelét, amelyben a jogi tudást és szemléletet nélkülözhetetlennek nevezte. Úgy fogalmazott: “gondoljunk itt az Európai Unió egyes intézményeivel folytatott közelmúltbéli vitáinkra: a politikai viták jogi útra tereléséhez ragaszkodva mindig kiderült, hogy a magyar alkotmányos átalakulás és a kapcsolódó jogalkotás végső soron összhangban volt az unió jog- és értékrendjével, vagy ahol mégis eltérésre derült fény, ott a jogi eljárás eredményeképpen végrehajtottuk a szükséges korrekciót”.
Martonyi János úgy vélte: egyes új, globális jelenségek a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerét állítják olyan kihívások elé, amelyekre a politika és a gazdaság mellett a nemzetközi jog eszközeivel is keresni kell a választ. Ezek közé sorolta a környezetvédelmet, a klímaváltozást, a legális és illegális migrációt, a nemzetközi terrorizmust vagy a határokon átnyúló szervezett bűnözést.
“A jogot, a nemzetközi jogot tehát nekünk, magyaroknak művelnünk kell, mert az a hazánkhoz hasonló kisebb, demokratikus berendezkedésű országoknak természetes szövetségese” – fogalmazott levelében a külügyminiszter.
Az ünnepségen Szalai Anikó A fegyveres összeütközések hatása a nemzetközi szerződésekre című doktori értekezéséért Herczegh Géza Nemzetközi Jogi Emlékoklevelet kapott.
Az elismeréseket Herczegh Géza özvegye adta át.
A Herczegh Géza özvegye által létrehozott alapítvány az emlékérem és ösztöndíj adományozásával elismerni és támogatni akarja azokat a fiatal kutatókat, akik nemzetközi jogi témakörben elmélyült munkát végeznek.
Herczegh Géza 1928-ban született és 2010-ben hunyt el. 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia és az Alkotmánybíróság tagja, majd a testület elnökhelyettese volt 1993-ig. Akkor a hágai Nemzetközi Bíróság magyar tagjává választották, ahol 2003-ig tevékenykedett. Fő kutatási területei a nemzetközi jog, illetve annak kapcsolata az alkotmánybíráskodással és az európai közösségi joggal, a nemzetközi bíráskodás, az emberi jogok nemzetközi érvényesülése, a nemzeti kisebbségek védelme, a humanitárius jog nemzetközi fejlődése és a diplomáciatörténet.
