Minden vádlottat felmentett a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletével abban az ügyben, amelyben mintegy 50 millió forintos, megbízási szerződésekkel kapcsolatos hűtlen kezelés miatt emeltek vádat Hunvald György volt erzsébetvárosi szocialista polgármester, Weinek Leonárd volt szabad demokrata zuglói polgármester és hat társuk ellen.
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerint 2007-2008-ban szükségtelen, jobbára nem is teljesített szerződések nyomán havi három-négyszázezer forint körüli tanácsadói díjakat fizettettek egymásnak egyes vádlottak: Erzsébetváros három zuglói képviselőnek mint a zuglói polgármester tanácsadójának összesen mintegy 20 millió forintot, Zugló pedig az erzsébetvárosi polgármesternek adott tanácsokért szintén három embernek összesen mintegy 28 milliót fizetett.
A vádirat szerint érdemi tanácsadás nem történt, több esetben úgy állították ki a teljesítésigazolást, hogy azt okmány nem támasztotta alá. A vádhatóság az eljárás során arra is felhívta a figyelmet, hogy a polgármesterek, ha bizonyos kérdésekben jó tanácsokra van szükségük, nyugodtan fordulhatnak a rendelkezésükre álló szakapparátushoz, amelytől ezt külön díjazás nélkül is megkaphatják.
A vádlottak az eljárásban mindvégig következetesen tagadták bűnösségüket, és azt állították, hogy szabályosan jártak el.
Az ügyész néhány hete a perbeszédében részben letöltendő, részben felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott, a védők ugyanakkor felmentést kértek.
A PKKB kedden mind a nyolc vádlottat felmentette, mert álláspontja szerint az ügyben sem bűncselekmény, sem vagyoni hátrány nem állapítható meg. Az ügyész minden vádlott esetében fellebbezést jelentett be a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében, így a döntés nem jogerős.
Az ítélet mintegy háromórás szóbeli indoklásában a bíró többször bírálta a vádat, és úgy minősítette a KNYF munkáját, mint amelyben téves hivatkozások, értelmezések vannak, és alapvetően hibás logika szerint jár el. A bíró külön kitért arra is, hogy az igazságszolgáltatás nem válhat a politikai ellenfelek lejáratásának eszközévé.
A bíró kiemelte azt is, egy új polgármester nincs abban a helyzetben, hogy elődje tanácsadóinak tevékenységét büntetőjogilag értékelje.
A konkrét ügyről szólva a bíró leszögezte: a megvádolt polgármestereknek volt joguk és lehetőségük, anyagi fedezetük tanácsadók alkalmazására, az erre fenntartott keretet pedig nem lépték túl
Kifejtette, a polgármesterek munkáját közvetlenül segítő tanácsadók alkalmazását nem lehet megkérdőjelezni, erre lehetőséget adott a szabályozás a vádbeli időszak előtt és utána egyaránt, és nemcsak a polgármesterek, hanem más választott politikusok, illetve frakciók mellett is.
A bíró azt mondta: a megbízási díjak nem voltak alacsonyak, de a szokásosnál magasabbnak sem mondhatók, sőt e tekintetben még differenciálás is megfigyelhető egyes megbízások között. A megbízási szerződések a vádbeli időszak előtti formanyomtatványok alapján készültek, és e blanketták alapján azóta is kötöttek szerződéseket.
Közölte, ezeknek a tanácsadói munkáknak része a bizalmi viszony, és gyakran olyan megközelítésben vizsgálnak egy-egy területet, ami a polgármesteri hivatal dolgozóitól nem várható el. Például, hogy miként kellene átalakítani a szervezetet, vagy hogy bizonyos lépéseknek milyen politikai előfeltételei, illetve következményei lehetnek – fűzte hozzá a bíró, aki a védelem érvelésével több ponton egybehangzó indoklásában megjegyezte azt is: az ügyészség az eljárás során összemosta a hivatal és a polgármester tevékenyégét.
A bíró kitért arra, hogy az ügyészség által meghallgatni indítványozott önkormányzati tanúk természetes módon nem tudtak a tanácsadók munkájáról, hiszen arról nem is kellett tudniuk, ugyanakkor a bíróság által beidézett tanúknak volt információjuk a vádbeli tanácsadói tevékenységről. Elmondta: az ügyészség által bemutatott bizonyítékok nem cáfolták, hogy a konkrét vádbeli esetekben történt tanácsadás, annak érdemi jellegét minősíteni pedig nem egy büntetőbíróság feladata. Ez például akkor lehet indokolt, ha a polgármester nyilvánvalóan e megbízatásától teljesen függetlenül alkalmaz és díjaz tanácsadót vagy a díj aránytalanul magas.
A bíró megjegyezte, felvetődhet egy magasabb szintű politikai megállapodás lehetősége is, hogy politikusok munkavégzés nélkül egymás tanácsadóit díjazzák, miként azt a vádirat sejtette. Ebben az ügyben azonban nem életszerű ez a feltételezés, mivel a vádlottak egy része a vádirat szerint is adott tanácsot, csak az ügyészség szerint nem eléggé érdemi jellegűt – mondta.
A Hunvald György és ebben az eljárásban vádlott-társa, Gál György volt szabad demokrata helyi politikus elleni másik – milliárdos ingatlanpanamákkal kapcsolatos korrupció vádjával indult – eljárásban néhány napja hirdetett másodfokú döntést a Szegedi Ítélőtábla. A táblabíróság nem változtatott a Gál Györgyre kiszabott nyolc és fél év, valamint a Hunvald Györgyre kirótt másfél év szabadságvesztésen, de az elsőfokú ítélethez képest több vádpontban felmentette, illetve bűnösnek mondta ki őket. Az ügyészség valamennyi olyan vádlott esetében, akinél az elsőfokú bíróságtól eltérően felmentő ítéletet hozott a táblabíróság, fellebbezést jelentett be. Fellebbezett Gál György, Hunvald György és több más vádlott is, így a per harmadfokon a Kúrián folytatódik.
