Az Országgyűlés hétfőn hatályon kívül helyezte egy 2003-as, a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló határozatát, az új bűnmegelőzési stratégiát ugyanis a kormány alkotja meg.
A hatályon kívül helyezést a kormánypártok mellett az LMP is támogatta, az MSZP nemmel szavazott, a Jobbik tartózkodott.
A vitában az MSZP és a Jobbik képviselői is kifogásolták, hogy a dokumentum kikerül az Országgyűlés ellenőrzése alól. Amellett érveltek, hogy a bűnmegelőzési programot társadalmi egyeztetés után a parlamentnek kellene jóváhagynia.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára viszont arra emlékeztetett, hogy a kormány stratégiáját mind a civilek, mind az érintettek megvitathatták, és a kabinet szeptember közepén elfogadta.
A kormány a szükséges cselekvési tervek elkészítésére létrehozta a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsot. Az általuk kidolgozott új stratégia célja a közbiztonság megerősítése, a bűnözés csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének javítása. Ehhez kapcsolódóan kétévente cselekvési tervet kell készíteni.
Az eddigi stratégia prioritásai között a gyermek- és fiatalkori bűnözés, valamint az áldozattá válás megelőzése, a városi bűnözés, illetve a családon belüli erőszak csökkentése, emellett a bűnismétlés megelőzése állt. A hatályon kívül helyezésről szóló előterjesztés indoklása szerint ennek végrehajtásában születtek sikerek és voltak kudarcok is.
Az eddigi stratégiához köthető a többi közt az Áldozatsegítő Szolgálat, az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat, a Pártfogó Felügyelői Szolgálat létrehozása, valamint a távoltartás jogintézményének bevezetése.
Kapcsolódó cikk:
Kevesebb bűnelkövető, kevesebb áldozat – Elfogadta a kormány a nemzeti bűnmegelőzési stratégiát
