2012 a kezdeményezések éve volt: az egyedi ügyek végleges eldöntése mellett nagyobb hangsúlyt kapott a jogegység erősítése – mondta a Darák Péter, a Kúria elnöke a tavalyi évről szóló beszámolója kapcsán, melyet hétfői ülésén egyhangúlag támogatott az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága.
A főbíró a Legfelsőbb Bíróság jogutódaként 2012 januárjában létrejövő Kúria első évéről szólva elmondta: új feladatokat, hatásköröket kaptak, melyek ellátásához nyitottságra és kezdeményezőkészségre van szükség.
Elsődleges a Kúria alsóbb fokú bíróságok ítélkezési gyakorlatát orientáló szerepe, melyet segítenek például a jogegységi döntések, a nehezen eldönthető jogi kérdések hátterét kúriai és alsóbb fokú bírák, illetve a tudományos szféra képviselőinek bevonásával feldolgozó joggyakorlat-elemző csoportok, továbbá a Kúria kollégiumi véleményei. A cél, hogy ne szülessenek egymásnak ellentmondó ítéletek az ország különböző bíróságain – tette hozzá.
Ugyanakkor az is fontos, hogy a bírók ne uniformizálják az egyes eseteket, hanem azok minden részletét megvizsgálva értékalapú, igazságos döntéseket hozzanak. Ezen a téren a főbíró szerint még további előrelépésre van szükség.
Az új feladatok között említette Darák Péter az önkormányzati rendeletek normakontrollját, amely 2012-től már nem az Alkotmánybíróság (Ab), hanem a Kúria hatáskörébe tartozik. A Kúria önkormányzati tanácsa vizsgálja az önkormányzati rendeletek összhangját a magasabb szintű jogszabályokkal, például törvényekkel, leszámítva azonban az alaptörvényt, mert az azzal való összeütközés kimondása továbbra is az Ab hatásköre.
A főbíró elmondta, hogy kevesebb mint félszáz ilyen jellegű ügyet vettek át 2012-ben az Ab-től, és ehhez érkezett még hozzávetőleg ennyi. A Kúria minden ügyben tudta tartani a törvényben rögzített 90 napos határidőt, az indítványok javarészt kormányhivataloktól érkeznek, a bírói indítványok száma meglehetősen alacsony, de emelkedő tendenciát mutat. Az indítványok jobbára az önkormányzati rendeletalkotással, belső szervezettel, működéssel, döntési mechanizmussal, további építésüggyel, a helyi adókkal, lakás- és vagyongazdálkodással, szociális ügyekkel kapcsolatosak. Tucatnyi fővárosi indítvány volt és több érkezett Pest megyéből. Az indítványok nagy része megalapozott.
Darák Péter elmondta azt is, hogy az önkormányzati tanács elvi jellegű megállapításokat is tesz, például kimondta, hogy nem lehet szociális segély feltételévé tenni a privátszférába tartozó magatartásformák követését például a tisztálkodás terén. A főbíró elgondolkodtatónak nevezte azt is, hogy másfél év alatt alig száz önkormányzati rendeletek normakontrolljával kapcsolatos ügyük érkezett, miközben becslések szerint az országszerte hatályban lévő önkormányzati rendeletek száma százezres nagyságrendű lehet.
Az egyedi ügyek végső eldöntése, a jogerős ítéletek elleni rendkívüli perorvoslatok terén Darák Péter kiemelte az időszerűség javítását, a jelenleginél gyorsabb ítélkező munka szükségességét.
Képviselői felvetésekre reagálva a főbíró elmondta, hogy kollégái körében maga is szorgalmazza több jogegységi döntés meghozatalát, ám a kúriai tanácsok csak letisztult jogi álláspontok mellett vállalkoznak erre.
Darák Péter nem vitatta, hogy a Kúria néhány hónappal ezelőtti devizahitelekkel kapcsolatos döntése nem hordozott könnyen érthető, egyértelmű üzenetet, ám – mint mondta – a vizsgált ügy sem volt fekete-fehér.
A bizottsági ülést követően Darák Péter újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy nincs napirenden devizahiteles ügyekkel kapcsolatos jogegységi döntés, de a későbbiekben nem zárható ki.
