Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke szerint erősíteni kell a bíróságok szolgáltató jellegét. Handó Tünde, aki 2012 januárjában lépett hivatalba, erről azt megelőzően beszélt, hogy hétfőn munkájának első teljes évéről számol be az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága előtt.
Ez a beszámoló abból a szempontból is különleges, hogy a parlament több mint 10 éve nem hallgatta meg az országos bírósági igazgatás vezetőjét.
Handó Tünde a bírósági igazgatás másfél évvel ezelőtti átalakítása és az OBH létrehozása kapcsán azt mondta: egy modern társadalomban a változás önmagában nem lehet kritika tárgya, az alkalmazkodás, a felmerülő új problémák megoldásának kutatása nem állhat meg, és ez igaz a jogrendre, az igazságszolgáltatásra is.
Az OBH elnöke szerint a bíróságok szolgáltató jellegét erősíti a mediáció kiterjesztése és az ügyfelek egyre szélesebb körű kiszolgálása. Bizonyos ügyekben – például családjogi, bontó- vagy gyermekelhelyezési perekben – jövőre már kötelező lesz igénybe venni közvetítőt, akinek a feladata, hogy a felek közös megegyezéssel tudják lezárni a bíróság elé kerülő konfliktusokat.
A nemrég elkezdődött bírósági mediáció tapasztalatai kedvezőek, egy-egy mediátornak heti 20-30 ügye van, ami nyilván ugyanennyivel csökkenti a bírók munkaterheit, de arról sem szabad elfeledkezni, hogy nem mindenki tud peres ügyében ügyvédet fogadni, számukra is megoldás lehet a mediáció – tette hozzá.
Handó Tünde kitért arra, hogy az idén még csak ajánlás az ügyfél-elégedettségi kérdőív, amelyet néhány törvényszéken alkalmaznak, de jövőre már minden bíróságon lesz. Az igazságszolgáltatásban megforduló ügyfelek névtelenül tölthetik ki a kérdőíveket, és számolhatnak be arról, hogy elégedettek-e például a kezelőirodával, a tájékozódási lehetőségekkel vagy éppen az épület biztonságával. A cél az, hogy a visszajelzések alapján minél inkább ügyfélbarát legyen az igazságszolgáltatás.
Az OBH elnöke megjegyezte, általában helyesebbnek látja az új megoldások esetén azt, ha azokat nem egyszerre, mindenütt kötelező jelleggel vezetik be, hanem először csak ajánlásként, próbaüzem formájában azokon a bíróságokon, ahol megvannak a feltételek és a nyitottság az új iránt, majd az így nyert tapasztalatok elemzése nyomán terjesztik ki országos szinten is a reformlépéseket.
Az uniós fejlesztésnek köszönhetően ügyfélértesítő rendszer épül ki, amely SMS-ben tájékozatja majd az érintetteket például a tárgyalási időpontokról, vagy arról, hogy új irat érkezett az ügyükben. Szintén uniós támogatásoknak köszönhető az az informatikai fejlesztés, amelynek keretében több ezer eszközt szereznek be. Jövőre a kormányablakokhoz hasonló ügyfélcentrumok épülnek ki, ennek keretében mindenki a lakóhelyéhez legközelebbi bíróságon juthat hozzá azokhoz az iratokhoz is, amelyek esetleg egy másik város bíróságán vannak – tette hozzá Handó Tünde.
A tavalyi eredményekről szólva elmondta: a törvényszéki szinten tárgyalt büntetőügyekben 2012-ben országszerte átlagosan 25 százalékkal csökkent az egy bíró kezén egyszerre folyamatban lévő ügyek száma, a legnagyobb munkateherrel küszködő Fővárosi Törvényszéken ez az arány 42 százalék. Ugyanakkor mindig lehetnek olyan területek, ahol új nehézségek jelentkeznek. A szabálysértési ügyszakban a hatásköri szabályok változása miatt 176 százalékkal nőtt tavaly a beérkezett ügyek száma, ezért az OBH azt javasolta, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén ne kelljen tárgyalást tartani, ezzel is gyorsítva az eljárásokat. Várhatóan a szabálysértési ügyeket az egyes törvényszékeken belül egy meghatározott járási bíróságra telepítik, a fővárosban ebből a célból létrejöhet egy új bírósági létesítmény – közölte az elnök.
Az ároktői banda két tagjának a házi őrizetből történt megszökése kapcsán Handó Tünde leszögezte: mint általában a kényszerintézkedéseknél, ebben az esetben sincs módja a bíróságnak arra, hogy a végrehajtás részletszabályait, az ellenőrzés módját közvetlenül befolyásolja. Kérdésre válaszolva elmondta azt is, a jelenlegi szabályozás nem egyértelmű a tekintetben, hogy a bíró csak a felek – ügyész, ügyvéd, vádlott – indítványára, vagy önállóan, hivatalból is elrendelheti-e a gyanúsítottra, vádlottra felszerelt nyomkövető alkalmazását házi őrizetnél. Ezért jogszabály-módosításra lehet szükség. Jelenleg 56 nyomkövető van felszerelve országszerte a házi őrizet kiváltásaként, van, ahol indítványra, van, ahol hivatalból rendelte el ezt a bíró.
A jövőben egy elektronikus figyelőrendszer már jó előre figyelmeztetni fogja az eljáró bírót, ha közeledik az előzetes letartóztatás időtartamának adott ügyben alkalmazható felső határa.
Ugyanakkor Handó Tünde megjegyezte azt, hogy az OBH elsősorban a rendszerszintű problémákra tud reagálni, a helyi nehézségeket az illetékes bírósági vezetésnek kell orvosolnia, vagy ha ez a rendelkezésre álló eszközökkel nem lehetséges, akkor jeleznie kell a nehézségeket az országos vezetésnek.
Támogatta Handó Tünde beszámolóját az alkotmányügyi bizottság
A parlament támogatását kérte a megkezdett reformok folytatásához hétfői bizottsági meghallgatásán Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, aki az egyes ügyekkel kapcsolatos bírálatokra reagálva arra hívta fel a figyelmet, hogy a bírósági eljárások hatékonysága nem csupán a bíró tevékenységén múlik, hanem az eljárás többi résztvevőjén, például ügyészeken, ügyvédeken, szakértőkön, tanúkon is.
Legalább a jogász végzettségű képviselők megtehetnék, hogy korrektül nyilatkoznak és nem egyedül a bíróságok rovására írják egyes ügyek elhúzódását – jegyezte meg az elnök, aki szerint a hatékony eljárásokhoz az abban résztvevők jó együttműködése szükséges.
A bírósági szervezetben több mint tízezren dolgoznak, közülük 2767 bíró – 70 százalékuk nő -, tavaly több mint 1,1 millió ügy érkezett a bíróságokra, ez 1,8 százalékkal több mint az előző évben. A peres ügyek száma több mint félmillió. A 111 helyi bíróság csaknem fele úgynevezett kisbíróság – hat bírónál is kevesebből áll -, de akad olyan is, ahol egyetlen bíró alkotja a bíróságot, például Zircen, miközben a másik véglet, a legnagyobb helyi bíróság a Pesti Központi Kerületi Bíróság, ahol 257-en ítélkeznek – ismertette.
Az igazságszolgáltatás költségvetési helyzetéről szólva az OBH elnöke elmondta: 2012-höz képest idén végre jelentős többlettámogatást kaptak, így szűkölködés nélkül tudták fedezni működési költségeiket. Azonban további segítségre lehet szükség a jelentősebb jogszabály-módosításokhoz, például új polgári törvénykönyv hatálybalépése, vagy dömping ügyekhez, amilyenek például a devizahiteles ügyek. Az utóbbi kapcsán Handó Tünde megjegyezte: az idei év első félévében körülbelül annyi gazdasági per indult, mint tavaly egész évben.
A parlament támogatását kérte az elnök a Szegedi Törvényszék elhelyezési problémáinak megoldására is, mint mondta: ezen a bíróságon mellékhelyiségből kialakított tárgyalóban is zajlik ítélkező munka.
Handó Tünde képviselői kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy a bírák fegyelmi helyzetét átláthatóbbá kell tenni.
Bárándy Gergely, a szocialisták szakpolitikusa bírálta az OBH elnökének tevékenységét a bírák nyugdíjazása és az ügyek áthelyezése kapcsán, ugyanakkor elismerte az ügyteher csökkentése és a hatalmi ágak közti párbeszéd javítása terén kifejtett erőfeszítéseit.
Bárándy Gergely szerint már önmagában azért sem támogatható az OBH elnökének beszámolója, ahogy a hivatal a bírák nyugdíjazása kapcsán eljárt, de az ügyáthelyezés gyakorlata is elfogadhatatlan volt. Többszázezer ügyből 42-t helyeztek át, ami nyilván nem javíthatta érdemben sehol az ügyterhet, volt viszont köztük politikai szempontból érzékeny eset – mondta az ellenzéki honatya a Hagyó-ügyre utalva, amelyben a volt szocialista főpolgármester-helyettes és tucatnyi társának korrupció vádjával a fővárosban indult ügyét Kecskemétre helyezték.
Handó Tünde a felvetésekre reagálva megjegyezte: a bírák nyugdíjazása ügyében csak a jogszabályi keretek között járhattak el. A bírák pedig függetlenek, amit nem befolyásolhat földrajzi elhelyezkedésük.
Az OBH elnökének tavalyi évről szóló beszámolóját az alkotmányügyi bizottság többsége támogatta.
