A Vám Világszervezet (World Customs Organization, WCO) igazgató-helyettese szerint a vám- és pénzügyőrök biztosítják az első fontos védvonalat, „emberi pajzsot” a hamisítványokkal szemben.
Allen Bruford, a WCO igazgató-helyettese a World Intellectual Property Review oldalnak arról számolt be, hogy a nemzetközi szervezet milyen módszereket alkalmazva kívánja felvenni a harcot a hamisítás ellen.
Elmondta, hogy a vámszervek munkáját megnehezíti, hogy az elkövetők egyre körmönfontabbak, gyakran többször is keresztülutaztatják az árut országhatárokon, hogy követhetetlenné tegyék pontos eredetét, egy-egy lebukásból tanulva pedig újabb és újabb módszereket alkalmaznak. Mivel a bűnözők gyakran egy lépéssel a hatóságok előtt járnak, ezért kell különös alapossággal ellenőrizni a vámáru-nyilatkozatokat, szállítóleveleket, és más kísérő okmányokat, hogy fel tudják tartóztatni a hamisítványokat tartalmazó küldeményeket. Bruford példaként említette, hogy a helyi szervek Afrika 23 államában hajtottak végre ebben az évben egy összehangolt akciót, melynek eredményeképpen több mint egymilliárd hamisított terméket, köztük 550 millió doboz hamis gyógyszert foglaltak le. Utóbbiak között akadt maláriaellenes készítmény, antibiotikum, gyulladásgátló és nyugtató tabletta is.
Az igazgató-helyettes rámutatott arra, hogy a hamisítás elleni globális küzdelemben elkötelezett WCO minden elszántsága ellenére időnként egyéb nehezítő körülménnyel is meg kell küzdenie: mindenekelőtt azzal, ha némely országban nincsen megfelelő jogszabályi környezet és politikai szinten sem kezelik megfelelő helyén a hamisítás problémáját, sőt az eljáró hatóságok nem feltétlenül segítik egymást a rendelkezésre álló releváns információk átadásával. Márpedig megfelelő jogi háttér hiányában sem a vámszervek, sem pedig maguk a jogtulajdonosok nem tudnak hatékonyan eljárni. Mivel a hamisítványok elterjedtsége és jellege országonként változó, ezért a WCO ezen a területen nem egységes stratégiában gondolkodna, hanem a gazdasági-társadalmi körülményekhez szabott módszereket ajánlana az egyes országok számára.
A fentieken felül a WCO elengedhetetlennek találja és stratégiájának fontos része a szakemberek megfelelő és folyamatos gyakorlati és elméleti felkészítését. A szervezet ennek érdekében képzéseket tart vámszervek képviselőinek, amely során megismertetik őket mind a hamisítók legújabb trükkjeivel, mind a dokumentációk vizsgálatának hatékony módjával, illetve hogy milyen új termékek hamisítása van éppen fokozottan terjedőben – így fejleszthetik a hamisítványok kiszűrésére irányuló gyakorlati készségeiket és tudásukat. Ezeket a képzéseket a jogosultak aktív bevonásával valósítják meg.
A WCO igen hatékony eszköze ezen felül az Interface Public-Members (IPM), egy a vámszerveket és jogtulajdonosokat összekötő olyan online adatbank felület, amely az egyes termékekről, azok szállítási útvonalairól, a csomagolásáról tartalmaz információkat, és lehetővé teszi azt is, hogy a vámosok szükség esetén közvetlen kapcsolatba lépjenek az eredeti termék gyártójával. Az eszköz népszerűsége miatt idén áprilistól bevezették annak mobil eszközökön használható verzióját is, amelynek új funkciója segítségével egy adott áru beszkennelt vonalkódja révén igen gyorsan meg lehet már közvetlenül is állapítani, hogy eredeti-e az adott áru.
A WCO képzéseinek és az IPM-nek is az a célja, hogy elősegítse a hamisítás elleni eredményes akciókat, amelyek során a WCO eddig leginkább a fogyasztók egészségére és biztonságára veszélyes hamisítványok elleni fellépésre fókuszált. A WCO által koordinált akciókkal a szervezet célja aktivizálni és a vámhatóságokkal való együttműködésre ösztönözni mindazon magán és állami szerveket, szervezeteket, amelyek érintettek a hamisítás elleni küzdelemben.
A WCO üzenete a jogosultaknak, hogy működjenek együtt velük, használják rendelkezésre álló eszközeiket és ezzel segítsék a frontvonalban dolgozó vámosokat.
A WCO azt is látja, hol vannak még hiányosságok. Bruford kihangsúlyozta, hogy nem elegendő a kínálati oldalon fellépni, a hamis termékek iránti keresletet is vissza kell szorítani. Átfogó megközelítés szükséges, amely magában foglalja a jogérvényesítő hatóságok, a közvetítő szolgáltatók és a fogyasztók tájékoztatását, képzését, a fogyasztóvédelmi szervezetekkel való együttműködést, az országspecifikus problémák feltárását, a hamisításnak betudható feketepiaci részesedés és a hamisítás gazdasági hatásainak számszerűsítését is.
