Horvátország már a héten szankciókkal néz szembe, ha nem változtat napokon belül az európai elfogatóparancs végrehajtásáról szóló horvát jogszabályon, az eljárás előkészületei már meg is kezdődtek – erősítette meg hétfőn Viviane Reding alapjogi biztos szóvivője.
Egy bizottsági forrás azt is elmondta, hogy az uniós szerződések betartása fölött őrködő testület szakemberei már azon dolgoznak, hogy véglegesítsék a szankciók hatályba helyezésének első lépését kezdeményező dokumentumot, amely szerdára, amikor a bizottság szokás szerint ülésezik, már a biztosok elé is kerülhet. Az első lépés a tagállamok közötti konzultáció lesz az ügyről.
Mina Andreeva, Viviane Reding alapjogi biztos szóvivője annyit mondott, hogy a bizottság álláspontja világos és változatlan: Horvátországnak haladéktalanul és feltételek nélkül összhangba kell hoznia az európai elfogatóparancs végrehajtásáról szóló horvát törvényt az uniós joggal, máskülönben az Európai Bizottság elindítja a horvát csatlakozási szerződés 39. cikkében lefektetett szankciós eljárást. A helyzetről Viviane Reding, Stefan Füle bővítési biztos és José Manuel Barroso, a bizottság elnöke pénteken tájékoztatta a többi biztost, akik “teljes támogatásukról” biztosították a döntést.
Hacsak nem történik olyan fejlemény Horvátországban, amely indokolná a helyzet újraértékelését, akkor a 39. cikk szerinti eljárás elindítására a közeli jövőben számítani lehet – fogalmazott Andreeva.
Horvátország uniós csatlakozási szerződésének 39. cikke azt mondja ki, hogy a belépést követő három évben az Európai Bizottság saját vagy egy másik tagállam indoklással ellátott kezdeményezésére, a tagállamokkal történt egyeztetést követően “megfelelő intézkedéseket” hozhat, ha Zágráb súlyos hiányosságokat mutat uniós kötelezettségei teljesítése terén. A szankciók csak a szükséges ideig lehetnek érvényben, és amint a hiányosságok elhárulnak, meg kell őket szüntetni, de ha indokolt, a hároméves időszak után is fenntarthatók – mondja ki a szerződés.
A horvát parlament mindössze néhány nappal Horvátország uniós csatlakozása előtt módosította az európai elfogatóparancs végrehajtásáról szóló horvát jogszabályt, mégpedig úgy, hogy csak azokat az embereket kelljen ilyen dokumentum alapján más uniós országoknak kiadnia, akiket 2002. augusztus 7. után elkövetett bűncselekmények miatt keresnek. A módosításról Zágráb nem egyeztetett Brüsszellel.
A törvénymódosítás értelmében Zágráb nem köteles elfogni és kiadni Németországnak Josip Perkovicot, az egykori jugoszláv titkosszolgálat, az UDBA korábbi tisztjét, aki a német hatóságok szerint 1983-ban kiadta a parancsot, hogy a jugoszláv titkos ügynökök öljenek meg egy, az NSZK-ban élő jugoszláv-horvát emigránst.
Kapcsolódó cikk:
