Szinte napra pontosan öt évvel a Lehman Brothers amerikai nagybank csődje után az Európai Parlament véglegesen elfogadta a bankunió kiindulópontjának tekinthető egységes bankfelügyeleti mechanizmust, ami 2014 szeptemberében kezdi meg tevékenységét.
Az Európai Parlament csütörtökön nagy többséggel megszavazta azokat a jelentéseket, amelyek megnyitják az utat az egységes bankfelügyeleti mechanizmus (SSM) felállítása és tevékenységének egy év múlva történő megkezdése előtt.
Az Európai Központi Bank ernyője alá kerülő egységes felügyelet elveiről már idén áprilisban megállapodás jött létre a Tanács és az EP között. A Parlament azonban addig nem volt hajlandó hivatalosan is jóváhagyni a szöveget, ameddig nem állapodott meg az EKB vezetésével a leendő európai felügyelet demokratikus elszámoltathatóságának és működése átláthatóságának a szabályairól.
Az EP és az EKB hét eleji megállapodása nyomán végül az utolsó akadály is elhárult, így a jogalkotás további része már csak formalitásnak tekinthető (a Tanács hagyja jóvá véglegesen a szöveget). Az EP és az EKB intézményközi megállapodásának értelmében a képviselőtestület információk széles köréhez kaphat majd hozzáférést a bankfelügyelet tevékenységével és döntéseivel kapcsolatban. A Parlament illetékes tagjai átfogó és érdemi tájékoztatást kapnak majd a bankfelügyeleti tanács üléseiről, az ülésen elfogadott döntések pontokba szedett listájával együtt. A felügyeleti tanács elnökének rendszeres időközökként meg kell majd jelennie az EP gazdasági és pénzügyi szakbizottsága előtt.
A Tanáccsal együtt az Európai Parlament hagyja majd jóvá a felügyeleti tanács elnökét és annak helyettesét, és az elmozdításukat is kezdeményezheti. A képviselőtestület jogában áll majd vizsgálatot indítani, ha úgy ítéli meg, hogy a felügyelet munkája során komoly hibát, vétséget követett el. Az egyes képviselők írásban is kérdéseket tehetnek majd fel a felügyeletnek, amire annak rövid időn belül válaszolnia kell.
A megállapodást az késleltette, hogy az EKB eredetileg csak szűkebb jogosítványokat kívánt biztosítani a majdani felügyelet demokratikus felügyeletében.
A parlamenti szavazással jogilag elhárult az utolsó akadálya annak, hogy az Európai Központi Bank 2014 szeptemberétől (vagyis egy évvel a jogszabály hatályba lépése után) megkezdje mintegy 130 európai bankcsoport felügyeletét. A valutaövezeten belüli bankoknak kötelező lesz belépni az új felügyeleti rendszerbe, míg az eurózónán kívüli országok előtt is nyitva áll a csatlakozás lehetősége, mégpedig lényegében azonos feltételek mellett.
„Nagy örömmel tölt el, hogy az Európai Parlament ma megszavazta az egységes felügyeleti mechanizmus felállítását, ami a bankunió első pillérének számít” – üdvözölte a szavazás végeredményét José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, aki szerint mostantól minden figyelemnek az egységes bankszanálási mechanizmusra kell összpontosítania, amelyre júliusban terjesztett elő javaslatot a testület.
„Az EP ma megadta a végleges hozzájárulást ahhoz, hogy az Európai Központi Bankra ruházzák az SSM keretében a bankok felügyeletének hatáskörét. Ez az első tényleges lépés a bankunió létrehozása felé” – örvendezett Michel Barnier, az eredeti javaslatot beterjesztő belső piaci biztos. Hangsúlyozta, hogy ezzel az EKB-nak meg van a jogi felhatalmazása az euróövezet összes bankjának felügyeletére, illetve azon más országok bankjainak a felügyeletére, amelyek a bankunióhoz történő csatlakozás mellett döntenek. Barnier arra is emlékeztetett, hogy szinte napra pontosan öt évvel ezelőtt (szeptember 15-én) jelentett csődöt Amerikában a Lehman Brother’s nagybank, és ezzel példátlan pénzügyi és gazdasági válság vette kezdetét az egész világon.
A mostani parlamenti szavazással csak a felügyelet jogi kereteit rögzítették, az európai bankfelügyelet operatív képességeinek megteremtése az erre alkalmas szakembergárdával együtt csak most kezdődik igazán. A bankok átvétele előtt az új felügyeletnek még el kell végeznie a felügyelete alá kerülő bankok átvilágítását. Ez a bankok tényleges tőkeellátottságának felmérésére irányul majd és kiterjed majd a pénzintézetek mérlegére.
Nevük elhallgatását kérő EU-s illetékesek csütörtökön elismerték, hogy az Európában eddig végrehajtott két banki állapotfelmérés „nem éppen olyan volt, amilyennek lenniük kellett volna”. Az USA-ban végrehajtott hasonló átvilágítás sokkal erőteljesebb volt, és a bankok nagyobb mértékű feltőkésítéséhez vezetett. A nyilatkozó elsősorban a felügyeleti rendszer szétaprózottságának tulajdonította az eddigi két, nem túl sikeres banki stressz tesztet.
A mérlegvizsgálat pontos idejét a közeljövőben ismerteti az EKB elnöke. Egy EU-forrás ugyanakkor jövő év nyara előtt nem számít arra, hogy lezárulna a folyamat.
