“Tiltott” közterületeket határozhatnak meg az önkormányzatok; ezeken a közrend, a közbiztonság vagy a műemlékvédelem érdekében megtiltják az életvitelszerű tartózkodást. A szabálysértésekkel kapcsolatos törvénymódosítását hétfőn 16 igen, 4 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottsága.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény módosítását az alaptörvény negyedik módosítása teszi lehetővé. A Pintér Sándor által benyújtott előterjesztés az alaptörvényre hivatkozva rögzíti: a kormány szabálysértésként definiálja az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást, azonban ez csak akkor jogellenes, ha az a helyi önkormányzat rendeletében kijelölt közterületrészen valósul meg, valamint a szabálysértést elkövető a kijelölt közterületet a szabálysértési hatóságok képviselői – a rendőrség, a járási hivatal arra felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő, az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, a halászati őr vagy a mezőőr – felkérésére nem hagyja el önként. Ha felkérésnek nem tesz eleget, közérdekű munkára kötelezhetik, de ha ezt nem vállalja, pénzbírságot szabhatnak ki vele szemben. Helyszíni bírságot nem lehet kiszabni a szabálysértővel szemben.
A javaslat szerint a helyi önkormányzatok rendeletalkotási joga korlátozott, a tiltást csak az alaptörvény által szabott keretek között, egyes, meghatározott területeken és a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy és a kulturális értékek védelme érdekében tehetik meg.
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a helyi önkormányzatoknak a „tiltott közterület” kijelölése nem kötelező, hanem lehetőség.
