A brüsszeli kifogásokat részletezve a szóvivő elsőként arra tért ki, hogy a 3,5 tonnánál nehezebb áruszállító járművek által fizetendő díj a jelek szerint nincs összefüggésben az infrastruktúra költségeivel, márpedig az uniós szabályok értelmében a díjaknak csak az infrastruktúra költségeinek fedezésére lenne szabad szolgálniuk. Ezek a díjak a bizottsági megítélés szerint túl magasak, a díjszámítás módszertana pedig nem eléggé átlátható.
Másodsorban azt tette szóvá a biztos szóvivője, hogy a magyar hatóságok az uniós véleményezés előtt életbe léptették az útdíjrendszert, holott az uniós előírások előzetes értesítést követelnek meg, mégpedig hat hónappal a bevezetés előtt.
Helen Kearns szerint a magyar hatóságoknak most meg kell indokolniuk, hogy miért ilyen magasak a díjak, vagy pedig le kell szállítaniuk ezeket a díjakat. Emellett átláthatóbb díjszámítási módszert kell bemutatniuk – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha a magyar hatóságok erre nem hajlandóak, a szóvivő azt válaszolta: az Európai Bizottság, “amennyiben az szükséges”, kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarország ellen.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tájékoztatása szerint a tárca vizsgálja az uniós kifogásokat. A minisztérium előzetes álláspontja szerint Magyarország az Eurovignetta irányelvnek megfelelően határozta meg a díjakat. A díjszintek kialakítása során a tárca folyamatosan egyeztetett az uniós szakértőkkel. A megbeszéléseken nem érkezett olyan észrevétel, hogy a tervezett díjszintek nem felelnek meg az uniós előírásokban foglaltaknak – írta a minisztérium közleményében.
Kapcsolódó cikk:
E-útdíj – Gyakorlati tapasztalatok, jogi dilemmák, a megoldás irányai
