Harminc egykori auschwitzi lágerőr ellen emelhetnek vádat a náci háborús bűnöket vizsgáló különleges német ügyészség (ZSt) javaslatára – jelentette be Kurt Schrimm, az intézmény vezetője kedden Ludwigsburgban.
A ZSt mintegy 50 volt őr esetében folytatott vizsgálatot. Közülük a hatóság megítélése szerint harminc ellen van elég bizonyíték ahhoz, hogy vádat lehet emelni gyilkosságban való bűnrészesség miatt.
A ZSt-nek nincsen vádemelési jogköre, csak annyit tehet, hogy bűncselekmény megalapozottnak tűnő gyanúja esetén az aktát átadja a lakhely szerint illetékes ügyészségnek, amely eldönti, hogy folytatja-e a vizsgálatot. Ez történik a 30 auschwitzi őr esetében is. Az, hogy végül hányat állítanak bíróság elé, nemcsak az illetékes ügyészségtől függ, hanem az érintettek egészségi állapotától is. A legidősebb gyanúsított 1916-ban született, és a legfiatalabb is már majdnem 90 éves, 1926-os születésű – mondta Kurt Schrimm.
A német igazságszolgáltatás évtizedekig nem üldözte az egykori lágerőröket, a nyugatnémet szövetségi legfelső bíróság (BGH) egy 1969-ben lefektetett irányelvére hivatkozva, amely szerint a felelősségre vonásukhoz bizonyítani kell a részvételt legalább egy gyilkosságban.
A fordulatot John Demjanjuk, a soribóri koncentrációs tábor őre ügye hozta meg. Egy müncheni bíróság 2011-ben 5 év börtönre ítélte Demjanjukot, bűnrészesnek találva őt a láger 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár a vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik az, hogy köze volt foglyok halálához.
Az ítélet szemléletváltást eredményezett a német igazságszolgáltatásban. A nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott nyomozó hatóság így valamennyi ismert élő auschwitzi őr ügyében vizsgálatot kezdett.
A ZSt által összegyűjtött adatok alapján a siker reményével felelősségre vonható auschwitzi őrök túlnyomó többsége Németország nyugati tartományaiban él. A legtöbben – összesen heten – Bajorországban, valamint Baden-Württembergben, ahol hat volt lágerőr ügyében dolgoznak tovább a helyi nyomozóhatóságok. A volt NDK területén csupán két volt olyan auschwitzi lágerőrt találtak, aki ellen büntetőeljárást lehetne indítani, egyet Szászországban, egyet Mecklenburg-Elő-Pomerániában.
A ZSt hét másik, külföldön élő auschwitzi lágerőrt is azonosított. Esetükben a BGH dönt arról, hogy mely hatósághoz kell továbbítani az összegyűjtött adatokat. A ZSt szerint jelenleg Izraelben, Ausztriában, Horvátországban, Lengyelországban, az Egyesült Államokban, Brazíliában és Argentínában él az auschwitzi haláltábor egy-egy őre.
A ZSt 1958 óta működik, eddig nagyjából 7000 ügyben járt el. A ludwigsburgi intézmény csaknem kétmillió dokumentumot őriz a levéltárában.
Az auschwitz-birkenaui haláltábor volt a legnagyobb náci megsemmisítő tábor. A megszállt Lengyelországban felépített lágerben több mint egymillió embert öltek meg, becslések szerint nagyjából minden harmadik áldozat magyar volt.
