Szabó Máté alapvető jogi biztos szerint elsietett jogalkotással nem lehet megoldani a válságot, és ha rosszul alkalmazzák a jogot, az elmélyíti a válságot.
Az ombudsman az Európai Bizottság budapesti képviselete által a magyarországi és az európai szegénységről rendezett pénteki budapesti kerekasztal-beszélgetésén kiemelte: a felfokozott tempójú jogalkotást “nem lehet jól csinálni”.
Szabó Máté két példát említett arra, amikor az állam igyekszik a nehéz helyzetben lévő embereknek segíteni, de nem feltétlenül megfelelő módon. A közmunka gyakorlata visszásságok sorozatát hozta létre, a hajléktalanok helyzetének kezelésére pedig átfogó megoldás kell, nemcsak a lakhatást, hanem a megfelelő munka- és oktatási lehetőségeket is biztosítani kell – mondta.
Az ombudsman emlékeztetett: a kelet-közép-európai posztkommunista országokban jólétet, társadalmi konszolidációt vártak az EU-csatlakozástól, de ez tévedésnek bizonyult. Korábban azt hitték, hogy az EU demokráciában, működő hatékony piacgazdaságban és jólétben egyesíti majd a kontinenst, ehhez képest jelenleg a válságban egyesíti – mondta. Hozzátette: bebizonyosodott, hogy “az EU nem csodaszer”, mint ahogyan gondolták.
Andor László szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős uniós biztos hangsúlyozta: szociális problémákkal kapcsolatban jelentős különbségek figyelhetők meg az EU-tagállamok között, ennek oka, hogy az országok eltérő politikákat, modelleket alkalmaznak a helyzet kezelésére.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a válság miatt nagyjából öt éve egyre nőnek a különbségek az országok között. Ezt bizonyítja, hogy a különböző mutatók – például a munkanélküliségi ráta – 2007 előtt nagyjából együtt mozogtak a tagállamokban, azóta viszont jelentősek a különbségek – tette hozzá.
Mint mondta, a társadalmakon belül is nőttek a különbségek: válság idején sok a munkanélküli, de kevés a pénz, amellyel segíteni lehetne nekik, így általában a szegények szegényebbek, a gazdagok pedig még gazdagabbak lesznek. Az országok között ugyanakkor eltérések figyelhetők meg ebben a tekintetben is.
Úgy látja, a tagállamok közötti eltérések oka, hogy különböző politikákat alkalmaznak. Míg egyes országok – például Nagy-Britannia – “szétterítették” a válságkezelés költségeit a társadalomban, mások – így Észtország és Litvánia – az alacsonyabb jövedelműekre nagyobb terheket raktak – magyarázta.
Megjegyezte: a szociális problémákat jelenleg az északi tagállamokban tudják a leghatékonyabban megoldani.
Andor László elmondta: a szociális gondok kezelése alapvetően a tagállamok feladata, de az EU is igyekszik választ adni a növekvő egyenlőtlenségekre. Az unió több politikát is bevezetett, amely befolyásolhatja a társadalmi helyzetet, így a versenyképességi EU 2020 stratégiában a foglalkoztatást növelő és a szegénységet csökkentő célszámokat határoztak meg – mutatott rá. Hozzáfűzte: a 2013-as országspecifikus ajánlásokban is nagyobb hangsúlyt helyeztek a szegénység és a társadalmi kirekesztettség megszüntetésére.
A biztos arra is kitért, hogy az EU szeretné, ha a fiatalok munkanélküliségének csökkentésére több erőforrás, figyelem jutna, mert ha nem így lesz, annak véleménye szerint súlyos következményei lehetnek.
