A fehérorosz Alesz Bjaljacki, a Grúziai Fiatal Jogászok Szövetsége és a kínai Jogvédelmi Hálózat a három jelölt ebben az évben a Václav Havel Emberi Jogi Díjra – közölte hétfőn az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének sajtószolgálata.
A díjra összesen 27 jelölés érkezett, amelyek közül a független zsűri első körben hat jelöltet emelt ki. A hat jelölt között két magyar szervezet is szerepelt: a Magyar Helsinki Bizottság és a Központ a Mentális Sérültek Jogaiért, ám a Jean-Claude Mignon közgyűlési elnök által vezetett zsűri végső három jelöltje közé ők nem kerültek be.
A győztesről ugyanez a zsűri szeptember 29-én határoz, a döntést pedig a közgyűlés őszi ülésszakának első napján 12.30-kor jelenti majd be Jean-Claude Mignon.
A 60 ezer euróval, átszámítva mintegy 18 millió forinttal járó Václav Havel Emberi Jogi Díjat az Európa Tanács parlamenti közgyűlése a Václav Havel Könyvtárral és a Charta 77 Alapítvánnyal közösen adományozza minden évben olyasvalakinek, aki megítélésük szerint kimagasló teljesítményt nyújtott az emberi jogok védelme terén a civil szférában.
Alesz Bjaljacki fehérorosz polgári jogi aktivista alapítója és vezetője a Vjaszna emberi jogi központnak, amely politikai foglyoknak és családjaiknak nyújt jogi és anyagi segítséget. Korábban már több díjat kapott emberi jogvédő tevékenységéért, tavaly az Európai Parlament Szaharov-díjára is jelölték. 2011-ben adócsalás miatt elítélték, jelenleg is börtönben van.
A Grúziai Fiatal Jogászok Szövetségének alapító okirata szerint a szervezet 1994-ben jött létre, célja pedig a jogállamiság megteremtése és fejlesztése, a civil szférát és a jogállamiságot támogató törvényi háttér létrejöttének elősegítése, az emberi jogok és a szabadság védelme, valamint a jogász szakma etikai kódexének létrehozása, fejlesztése.
A kínai Jogvédelmi Hálózat vagy jogvédelmi mozgalom a 2000-es évek elején indult, és ma is ügyvédek decentralizált mozgalmát jelenti, akik mind peres úton, mind tiltakozásokon keresztül igyekeznek megvédeni az állampolgárok jogait az államhatalommal és annak képviselőivel szemben. Kiállnak az emberi jogok megsértése esetén a sértettek mellett, jogi reformokat követelnek hivatalos csatornákon és a sajtón keresztül, felszólalnak a szólás- és sajtószabadság érdekébe.
Kapcsolódó cikk:
Emberi jogi Václav Havel-díjat alapítottak
