A Kúria ítéletében állást foglalt abban az elvi jelentőségű jogkérdésben, hogy az egységes és folyamatos versenyjogsértés az egységes cél, az átfogó terv, a résztvevő vállalkozások körének azonossága és a folyamatos magatartás – mint együttes feltételek – fennállása mellett állapítható meg.
Nem kell az egyes feleknek a feltárt jogsértés minden egyes mozzanatában való részvételét egyesével bizonyítani, a jogsértés közvetett bizonyítékok alapján is megállapítható. A jogsértés megvalósulhat úgy is, hogy az egyes tenderekben az adott vállalkozás nem vett részt, de ez a passzivitása nem a megállapodás felmondásából fakadt. A jogsértésnek nem feltétele a teljes folyamatosság sem, amennyiben a megszakadás külső körülményekből (a tender kiírások számának szűküléséből) és nem a felek magatartásából ered és a nagyobb számú tender megjelenését követően a jogsértés tovább folytatódik. A vizsgált projektek esetében a felek magatartására más racionális magyarázat nem volt, mint az átfogó terv mentén történő összejátszás. Az ármeghatározó és piacfelosztó kartellre tekintettel az érintett piac meghatározásának elsődleges jelentősége nincs, ebből következően nem bír jelentőséggel, hogy 2002-2006 között az érintett piacként definiált két megye területén összesen mennyi út- és hídépítési, felújítási tender került kiírásra. Az út- és hídépítési, felújítási tendereket érintően a „gyanúba keveredett” tendereket kellett vizsgálni, nem kellett valamennyi, az adott időszakban kiírt tendert a jogsértés szempontjából vizsgálni.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11.§ (1) bekezdésének, (2) bekezdés a) és d) pontjában foglaltaknak a megsértésére a helyszíni kutatásokon fellelt bizonyítékok jogszerűen felhasználhatóak voltak.
Kfv.II.37.076/2012/28. számú ítélet
