Carlos Romero bolíviai kormányzási miniszter kételkedve fogadta Tóásó Előd vallomását, de bízik abban, hogy az ország főügyésze ki fogja vizsgálni a magyar vádlott azon állítását, amely szerint négy évvel ezelőtt az ír állampolgárságú Michael Dwyer nem a szállodában halt meg, hanem a hivatalos változattal ellentétben a repülőtéren végeztek vele a kommandósok.
Tóásó Előd pénteken tette meglepő vallomását Santa Cruzban az úgynevezett terrorista ügyben folyó perben. A hivatalos verzió szerint bolíviai kommandósok 2009. április 16-án az akkor a helyi ellenzék fellegvárának számító Santa Cruz város Las Américas nevű szállodájában lelőtték a bolíviai születésű, bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi Szovátáról való Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert. A horvát-bolíviai állampolgár Mario Tadicot, valamint a román és magyar állampolgársággal is rendelkező Tóásó Elődöt letartóztatták.
Tóásó pénteki vallomásában azt mondta, hogy az ír Michael Martin Dwyer egyáltalán nem halt meg akkor a lövöldözésben. A kommandós akció valamivel több mint öt percig tartott, csak annyi hallatszott, hogy lövések dördültek, szétlőtték az ajtót. A rendőrök saját átlátszó kék trikójával takarták el az arcát, úgy tuszkolták autóba és szállították a város repülőterére. Mivel trikója áttetsző volt, jól látta – mondta Tóásó -, hogy a repülőtéren vele együtt térdepelt Michael Martin Dwyer a jobb oldalán, Mario Tadic pedig a bal oldalán.
Az őrök állítólag észrevették, hogy Tóásó látja társait, ezért két méternyire elvonszolták őt arról a helyről, és megütötték. Ezután a magyar férfi lövéseket hallott, majd csak Tadicot látta beszállni a repülőgépbe. Tóásót a gép hátsó részében ültették le.
A bolíviai kormányzási miniszter a Correo Del Sur honlapjának beszámolója szerint hétfőn megkérdőjelezte Tóásó Előd állítását, amelyet megkésettnek nevezett. Carlos Romero úgy vélte, hogy szakértői munkával mindezt könnyen ellenőrizni lehet. Hangsúlyozta, hogy Tóásó az új leleplezéssel négy év után állt elő, pedig lett volna lehetősége, hogy korábban beszámoljon róla, hiszen számos nemzetközi emberi jogi szervezet képviselőjével és jogászával találkozott már, mégsem szólt erről nekik.
Az elmúlt hónapokban bolíviai ellenzéki politikusok és tényfeltáró sajtóorgánumok többször hoztak nyilvánosságra olyan anyagokat, amelyek azt sejtették, hogy a bolíviai hatóságok több más “csellel” próbálták összeesküvés látszatát kelteni, de eddig még nem omlott össze a “terrorista ügy”.
Ráadásul a 39 személyt érintő per csak tavaly ősszel kezdődött, amikor az említett kommandós akció két túlélője még mindig fogságban volt. Márpedig a bolíviai törvények értelmében három év elteltével mindkettőjüket szabadlábra kellett volna helyezni, hiszen 36 hónapnál hosszabb ideig senkit nem tarthatnak előzetes letartóztatásban, és le kellett volna zárni ügyüket. Magyarországi politikusok, európai parlamenti képviselők egyaránt megfogalmazták követelésüket, hogy a bolíviai igazságügyi szervek legalább saját törvényeiket tartsák be a Tóásó-ügyben, és biztosítsanak méltányos bírósági eljárást a vádlottak számára.
Tóásó a héten erre is utalva tett olyan vallomást, amely szerint nem bízik a bolíviai igazságszolgáltatásban. “Ártatlan vagyok, ennek ellenére folytatódik az igazságtalanság, a kormány politikai kampány céljára használ fel engem, csorbát ejt az emberi méltóságomon” – idézték a magyar vádlottat a bolíviai sajtótudósítások.
