Bíróság előtt igyekszik pontot tenni évtizedes védjegyjogi jogvitája végére az ország egyik legnépszerűbb autómodelljének gyártója, amelynek perbeli ellenfele az ipari és kereskedelmi ügyekért felelős tárcához tartozó Védjegy Fellebbezési Tanács, de harmadik félként bekapcsolódott az ügybe az igazi ellenérdekű fél, egy számítástechnikai holding is.
A „csinos” szóból származó QQ név igencsak népszerű Kínában, így nem meglepő, hogy éppen ezt választotta 2005-ben újonnan elkészült, rendkívül népszerű online chatprogramjának a Tencent számítástechnikai óriásvállalat, amelyre – érdekes módon gépjármű kategóriában – védjegyjogot is bejegyeztetett. A gondok akkor kezdődtek, amikor a Chery autógyár az egyik legjobban fogyó autótípusának is pont ezt a nevet adta, amelyet már 2003-ban ugyanúgy levédetett. Az évek óta folyó jogvita azzal vette kezdetét, hogy a Chery a fentiekre való hivatkozással pert indított a kínai ipari és kereskedelmi ügyekért felelős tárca alatt működő Védjegy Fellebbezési Tanács (Trademark Appeal Board) ellen, amelynek vissza kellett vonnia a Tercentnek adott védjegy jogosultságot, amely alapján autói esetében a QQ elnevezést alkalmazhatta.
Csakhogy a történet igazi kezdete 1999-re nyúlik vissza, amikor is a Tencent OICQ fantázianévvel dobta piacra online üzenetkezelő szoftverjét. Ám hamarosan felbukkant a színen az amerikai AOL, amely tiltakozott, mert a név igencsak emlékeztetett az általa védjeggyel levédett, világhírű ICQ-ra. A kínai fél így jobbnak látta átkeresztelni a programot, amely így kapta 2000-ben a QQ nevet. Egy év múlva védjegyet jegyeztett be rá, de mint kiderült, a védelem a külső megjelenésére, a grafikára és csakis „számítógépes terminálokhoz való kommunikációs eszközök” kategóriára vonatkozott. A jelenleg zajló perben a Tencent arra hivatkozott, hogy először a Chery használta jogsértően a védjeggyel védett QQ nevet. A konszern szóvivője hozzátette, hogy az autógyár éveken át meglovagolta a QQ elnevezés népszerűségét, és azt kiaknázva tudta nagy mennyiségben eladni termékét.
Az autógyár ezzel szemben arra hivatkozott, hogy ők kizárólag a maguk útján jutottak el a névhez: ha ugyanis felkapcsolják a jármű hátsó lámpáit, akkor azok formája két Q-ra emlékeztet, ez adta nekik az ötletet az elnevezéshez. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a Chery QQ modellt éveken át reklámozták a Tencent honlapján, amelyért fizettek is, vagyis a másik fél tudta és elfogadta, hogy két területen is ugyanaz a védjegy van használatban. Emellett azt állítják, hogy hallgatólagos megállapodás volt közöttük arról, hogy közösen teszik még közkeletűbbé a QQ elnevezést.
A kínai szellemi tulajdonjog védelméért felelős hivatal honlapja több szakértőt is megszólaltatott az ügyben, akik közül az egyik úgy látja, hogy a Tencent számára nem jelentett nagy veszteséget, amiért annak idején elvesztette a védjegyhasználati jogot az autóiparban, hiszen ott most nincsen érdekeltsége. Annál nagyobb viszont a tét a Chery részéről, mivel az hosszú ideje élvezi a bevezetett név előnyeit, így ha többé nem nevezheti QQ-nak az adott autómodellt, az sokba kerülhet neki. Egy másik szakember a Kínai Társadalomtudományi Akadémiától ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy az ügyben nem az a kulcskérdés, hogy hasonlít-e egymáshoz, vagy éppen azonos-e a két elnevezés, hanem hogy a „vegyes használat” nem téveszti-e meg a fogyasztókat. Azaz például ha valaki azért veszi meg a kocsit, mert azt gondolja, hogy azt a Tencent állítja elő, illetve azért tölti le a gépükre a szoftvert, mert kedveli az ugyanilyen nevű autót. Amennyiben viszont egyiknek sem áll fenn a veszélye, akkor felesleges a harc – tette hozzá. A történethez hozzátartozik az is, hogy a bírósághoz benyújtott kereset nem terjed ki kártalanítás megfizetésére, az ügynek várhatóan lesz még folytatása, mert a vesztes fél előreláthatólag jelentős anyagi jellegű igényre is számíthat.
