Az utolsó csapást mérheti az indokolatlanul magas bankközi díjakra az Európai Bizottság szerdán bemutatott javaslata, ami különösen a két legnagyobb hitelkártya-kibocsátó, a Mastercard és a Visa részéről váltott ki tiltakozást. Brüsszel a 2007-es pénzforgalmi irányelvet is összhangba hozta a mai valósággal, tovább bővítve a fogyasztók jogait.
Az iparág figyelmeztetéseivel nem törődve az Európai Bizottság rendelettervezetet tett közzé a kártyaalapú fizetési műveletekhez kapcsolódó bankközi díjakról. A javaslat felső korlátot vezet be a fogyasztói bankkártyákkal és hitelkártyákkal végrehajtott tranzakciók bankközi díjaira, és e kártyatípusok esetében megtiltja a pótdíjakat.
A kártyás fizetések után a bankközi díjakat előbb a vásárló bankja számolja fel a kereskedő pénzintézetének, amely azt továbbhárítja a kereskedőre. Az eladók pedig a költségeket áthárítják a fogyasztókra. A bankközi díjakat ugyanakkor azokkal a vásárlókkal is megfizettetik, akik készpénzzel fizetnek. Lényegében ők és a kisebb költségű bankkártyával fizetők fedezik a költségesebb hitelkártyás műveletek költségeit.
A pótdíj pedig az a felár, amit egyes kereskedők a kártyás fizetés után számítanak fel, nagyon elterjedt ez a gyakorlat például a repülőjegyek vásárlásakor. A Bizottság szerint, ha a fogyasztói kártyákhoz kapcsolódó bankközi díjakra felső korlát van érvényben, az jelentősen csökkenti a kiskereskedőknél a kártyás tranzakciók esetében felmerülő költségeket, és így indokolatlanná válik a pótdíj felszámítása is.
Brüsszel két szakaszban maximálná a bankközi díjakat. Első lépcsőben, egy 22 hónapos átmeneti időszakban a betéti és hitelkártyás határokon átnyúló fizetési műveletek után kiszabott bankközi díjakra. Vagyis akkor, ha a fogyasztó más országban használja a kártyáját, vagy ha a kiskereskedő egy másik országban vesz igénybe bankot. Ezt követően második szakaszban a belföldi tranzakciókra is érvényes lesz a korlát.
Ennek mértéke a betéti (bank) kártya esetében a tranzakció 0,2 százaléka, a hitelkártya esetében pedig a tranzakció 0,3 százaléka lesz. Ezeket a szinteket a versenyhatóságok már számos MasterCard, Visa, illetve Cartes Bancaires márkájú kártyával lebonyolított műveletek esetében jóváhagyták.
A Bizottság szerint a rendelkezés a MasterCard és a Visa által kibocsátott kártyákkal végrehajtott fizetésekre teljességgel vonatkozik majd, a két kibocsátó részaránya a hitelkártya piacon 90 százalék fölött van. Általában olyan kártyákra vonatkozik a felső korlát, amelyeket a kiskereskedőknek nincs joguk elutasítani. A korlát hatályán kívül eső kártyák esetében (American Express és Diners) a kiskereskedők felszámíthatnak pótdíjat vagy elutasíthatják a kártyák elfogadását.
A bankközi díjakat végső soron a magasabb kiskereskedelmi árak révén a fogyasztók fizetik meg. Ez a költség a fogyasztók számára láthatatlan, de évente több tíz milliárd eurós költséget okoz a kiskereskedőknek és végső soron a fogyasztóknak. A bankközi díjak szintje tagállamonként számottevő eltéréseket mutat. Ez a Bizottság szerint egyrészt arra utal, hogy nincs mögöttük világos rendszer, másrészt viszont jelentős korlátot képez a nemzeti pénzforgalmi piacok között. A bankközi díjak felső korlátjának bevezetése csökkenti a kiskereskedők és a fogyasztók költségeit, és elősegíti egy uniós szintű pénzforgalmi piac létrehozását. Ez várhatóan ösztönzi majd az innovációt is, és nagyobb mozgásteret biztosít a pénzforgalmi szolgáltatók számára új szolgáltatások nyújtásához.
„A kiskereskedők által fizetett bankközi díjak végső soron a fogyasztók számláját terhelik. Nem elég, hogy a fogyasztók általában nincsenek ennek tudatában, a különböző jutalmazási rendszerekkel még ösztönzik is őket arra, hogy a bankjuknak legnagyobb bevételt generáló kártyákat használják. A bankközi díjaknak felső határt szabó rendelet – a trösztellenes szabályok végrehajtását kiegészítve – megakadályozza a túlzottan magas díjak határokon átnyúló viszonylatban történő alkalmazását. Ezáltal egyenlő versenyfeltételeket biztosítunk a pénzforgalmi szolgáltatóknak, új piaci szereplők számára válik lehetővé a piacra. Egyúttal a bankoknak fizetendő alacsonyabb díjaknak köszönhetően a kiskereskedők számottevő összegeket tudnak megtakarítani, a fogyasztók számára pedig az alacsonyabb kiskereskedelmi árak jelentenek előnyt” – jelentette ki Joaquín Almunia versenypolitikai biztos.
„Miközben támogatjuk a Bizottság céljait, aggódunk amiatt, hogy egyes most javasolt jogszabályok, így a bankközi díjak felső korláta, és a Honour-All-Cards Rule (vagyis tarts tiszteletben minden kártyát szabálya) korlátozása nem támogatja ezeket a célokat és valójában ártani fog a fogyasztóknak és a kiskereskedőknek, de akadályozni fogják a versenyt és az innovációt is az európai pénzforgalmi szolgáltatások terén” – reagált a Bizottság javaslatára Javier Perez, az amerikai MasterCard európai leányvállalatának elnöke.
Michel Barnier belső piaci biztos Almuniával közös sajtótájékoztatóján élesen bírálta a MasterCard elmondása szerint az ő és a Bizottság lejáratását célzó kampányát, amit elfogadhatatlannak és kontraproduktívnak nevezett. Utalt rá, hogy az amerikai óriás újságcikkekben és áltanulmányokban támadta őt és a testületet a tervei miatt, és félrevezetően adott olyan tájékoztatást, miszerint a javaslatok ártani fognak a fogyasztóknak.
„Jó hír, hogy a tisztességtelen pótdíjak hamarosan a múlté lesznek. A cégek szégyentelenül használták ezeket, hogy extra profitot préseljenek ki a kártyákkal fizető vásárlóktól. Az ilyen módszerek joggal dühítették fel az európai fogyasztókat, mivel súlyosan megbüntették őket a fizetéskor” – szögezte le Monique Goyens, az európai fogyasztóvédelmi szervezet, a BEUC főigazgatója.
A Bizottság a bankközi díjakkal párhuzamosan a még 2007-ben elfogadott pénzforgalmi irányelvet is felülvizsgálta, hogy hozzáigazítsa a változó körülményekhez.
A javaslat az irányelv hatályát kiterjeszti az új, úgynevezett fizetéskezdeményezési szolgáltatásokra. Ez utóbbiak olyan szolgáltatások, amelyek a kereskedő és a vevő bankja között működnek, és hitelkártya használata nélküli, olcsó és hatékony elektronikus fizetést tesznek lehetővé. Mostantól ezekre a szolgáltatókra is ugyanazok a magas színvonalú szabályozási és felügyeleti standardok vonatkoznak, mint minden más pénzforgalmi intézményre. Ezzel egyidejűleg a bankoknak és minden más pénzforgalmi szolgáltatónak meg kell erősítenie az online tranzakciók biztonságát: a fizetésekhez szigorú ügyfél-azonosítást kell kapcsolniuk.
A fogyasztók védettebbek lesznek a csalással, az esetleges visszaélésekkel és fizetési incidensekkel szemben (pl. a vitatott és a helytelenül végrehajtott fizetési műveletek esetében). A fogyasztók csupán igen korlátozott mértékű – legfeljebb 50 eurónyi (szemben a jelenlegi 150 euróval) – veszteséget lennének kénytelenek viselni a nem engedélyezett kártyás fizetések esetén.
A javaslat az Európán kívülre történő készpénz- és egyéb átutalások, valamint a nem uniós pénznemben történő fizetések esetében kibővíti a fogyasztói jogokat. Elősegíti továbbá új piaci szereplők megjelenését és innovatív mobiltelefonos és internetes fizetési megoldások kidolgozását Európában, ezáltal javítva világviszonylatban az EU versenyképességét.
„Az EU pénzforgalmi piaca jelenleg széttagolt és drága – költségei évente az uniós GDP több mint 1%-át, azaz 130 milliárd eurót emésztenek fel, amit gazdaságunk nem engedhet meg magának. Javaslatunk révén az internetes fizetések mind a kiskereskedők, mind pedig a fogyasztók számára biztonságosabbá és olcsóbbá válnak – ezáltal ösztönözzük a digitális egységes piacot. A bankközi díjak változtatása pedig egy jelentős, a nemzeti pénzforgalmi piacok közötti korlátot számol fel és véget vet e díjak indokolatlanul magas szintjének” – jelentette ki Michel Barnier belső piaci biztos.
