A hegyközségi tagoknak, valamint a szőlészeti és borászati felvásárlóknak hegyközségi járulékot kell fizetniük annak a hegyközségnek a részére, amelynek működési területén tevékenykednek – egyebek mellett ezzel egészül ki augusztus 1-től a hegyközségi törvény.
A hegyközségi járulék mértékét és felhasználásának célját – a választmány javaslata alapján – minden év május 31-ig a közgyűlés határozza meg. A hegybíró a kivetett járulékot az érintettekkel határozatban közli.
A hegyközségi járulék alapja a szőlőtermelőknél az ültevény területe és a megtermelt szőlő mennyisége. A borászati termelőnél a járulékot az általa művelt szőlőültetvény területe és a feldolgozott szőlő-, valamint bor mennyisége határozza meg.
A szőlészeti és borászati felvásárló pedig a felvásárolt szőlő, must, illetve bor mennyisége alapján fizeti a járulékot.
A szőlészeti termelőnek nem kell hegyközségi járulékot fizetni azon megtermelt szőlőmennyiség után, amelyet borászati termelőnek, vagy szőlészeti és borászati felvásárlónak értékesített.
A törvény másik kiegészítése szerint az illetékes miniszter – a hegyközségi szervezetek tisztújításának felügyeletére, továbbá a hegyközségek működésének elősegítésére – miniszteri biztost nevezhet ki.
A miniszteri biztos jogosult – egyebek mellett – részt venni a hegyközségi szervezetek közgyűlésén és más testületi ülésén, továbbá jelentést, tájékoztatást kérhet a hegyközségi szervezetek tisztségviselőitől, valamint a hegyközségi szervezetekkel foglalkoztatási vagy megbízási jogviszonyban levő személytől.
A biztos feladata még a hegyközségi szervezetek tisztújításának az elősegítése. Ebben a körben javaslatokat, módszertani ajánlásokat tehet, és intézkedéseket kezdeményezhet.
