A szerzői jogi védelem alatt álló művek többszörözésének ellentételezésére szolgáló díj a nyomtatók és a számítógépek forgalmazására is kivethető. A tagállamok széles körű mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek az ezen – a szerzőket az engedélyük nélküli többszörözés miatt érő hátrány ellentételezésére szolgáló – díjazás megfizetésére kötelezett személy meghatározásánál – áll az Európai Unió Bíróságának ítletében.
A C-457/11–C-460/11. sz., egyesített ügyekben hozott ítélet - Verwertungsgesellschaft Wort (VG Wort) kontra Kyocera, Epson Deutschland GmbH, Xerox GmbH, Canon Deutschland GmbH és Fujitsu Technology Solutions GmbH, Hewlett-Packard GmbH kontra VG Wort
Az uniós jog [1] értelmében a tagállamok főszabály szerint biztosítják a szerzők és szomszédos jogi jogosultak számára műveik vagy más, jogi védelem alatt álló teljesítményeik tekintetében a többszörözés engedélyezésének, illetve megtiltásának kizárólagos jogát. Ugyanakkor a tagállamok e kizárólagos jog alól kivételeket, illetve korlátozásokat állapíthatnak meg. Így többek között engedélyezhetik : i) a magáncélra történő másolást, és ii) a papíron vagy hasonló hordozón történő, valamely fotómechanikai vagy ehhez hasonló hatású eljárással végzett többszörözést. Annak a tagállamnak, amely él e lehetőséggel, ugyanakkor ezt úgy kell tennie, hogy ilyen esetben a szerzők „méltányos díjazásban” részesüljenek. E díjazás célja kárpótolni a szerzőket a műveiknek engedélyük nélkül készített, magáncélú másolatai miatt érő hátrányért.
A Bundesgerichtshofnak (szövetségi bíróság, Németország) olyan peres eljárásokban kell döntést hoznia, amelyek tárgya a szerzői jogi védelem alatt műveknek eszközök láncolata – többek között nyomtatók és személyi számítógépek – segítségével készített másolatai után fizetendő méltányos díjazás, főként olyan esetekben, amikor e készülékeket egymással összekötve használják. E peres eljárásokban a VG Wort, a németországi irodalmi művek szerzőit és kiadóit képviselő, szerzői jogok közös jogkezelését végző szervezet, azt kéri, hogy a Canon, az Epson, a Fujitsu, a Hewlett-Packard, a Kyocera és a Xerox nevű társaságokat kötelezzék arra, hogy azok az ő részére adjanak tájékoztatást a 2001 óta értékesített nyomtatók mennyiségeiről és fajtáiról. Ezenfelül a VG Wort azt kéri, hogy az említett bíróság állapítsa meg, hogy a Kyocerának, az Epsonnak és a Xerox-nak díjazást kell fizetnie az ő részére, a Németországban 2001 és 2007 között értékesített személyi számítógépekre, nyomtatókra és/vagy plotterekre kivetett díj formájában. Ebben az összefüggésben fordult a Bundesgerichtshof a Bírósághoz, az uniós jog vonatkozó rendelkezéseinek értelmezése érdekében.
Ítéletében a Bíróság az előterjesztett kérdésre azt a választ adja, hogy a „fotómechanikai vagy ehhez hasonló hatású eljárással végzett többszörözés” fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a nyomtató és személyi számítógép segítségével készített többszörözéseket olyankor is, amikor e készüléket egymással összekötik. Ilyen esetben a tagállamok bevezethetnek olyan rendszert is, amely szerint a méltányos díjazást a műveknek vagy más, jogi védelem alatt álló teljesítményeknek egy adott hordozóra történő másolásának egységes folyamatát önálló módon lehetővé nem tevő készülékekkel rendelkező személyek fizetik meg, amennyiben e személyek át tudják hárítani e díjat az ügyfeleikre, feltéve, hogy az ilyen egységes folyamat következtében a szerző által elszenvedett hátrány ellentételezéseként járó méltányos díjazás teljes összege nem tér el lényegesen az egyetlen eszköz segítségével végzett többszörözésre meghatározott díjtól.
Egyébként, a Bíróság megállapítja, hogy egy esetleges olyan cselekménynek, amellyel a jogosult engedélyezte művének vagy más, jogi védelem alatt álló teljesítményének többszörözését, nincs semmiféle kihatása a méltányos díjazásra.
A Bíróság ezenfelül pontosítja, hogy az engedély nélküli többszörözés megakadályozását vagy korlátozását szolgáló műszaki intézkedések alkalmazásának hiánya nem vonhatja maga után a magáncélú másolatok után fizetendő méltányos díjazásra való igény megszűnését. Ugyanis, ezen intézkedések szerzők általi alkalmazása önkéntes jellegű. Ugyanakkor az érintett tagállam a díjazás konkrét szintjét függővé teheti e műszaki intézkedések alkalmazásától vagy azok elmulasztásától, annak érdekében, hogy a jogosultakat hatékonyan ösztönözze azok megtételére, és hogy ezáltal a jogosultak önként is hozzájáruljanak a magáncélú másolat kivételének megfelelő alkalmazásához.
Végezetül, a Bíróság az előterjesztett kérdésre azt a választ adja, hogy a vonatkozó szabályozás – egy 2001. június 22én hatályba lépett irányelv, amelyet a tagállamoknak legkésőbb 2002. december 22éig kellett átültetniük belső jogukba – nem alkalmazandó a művek és más, jogi védelem alatt álló teljesítmények ezen időpontot megelőzően történt különböző felhasználásaira.
[1] Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanács irányelv (HL L 167., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.).
