A Szegedi Ítélőtábla számos olyan kezdeményezés elindítója, amely illetékességi területén kívül is, az egész országban példaértékű – jelentette ki Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke hétfőn Szegeden, a Szegedi Táblabíróság fennállásának 10. és a vidéki táblabíráskodás kezdetének 145. évfordulója alkalmából rendezett konferencián.
A Szegedi Ítélőtábla vezetése ünnepi emlékülést rendezett a Szegedi Ítélőtábla fennállásának 10. évfordulója alkalmából a táblabíróság Sóhordó utcai épületében.
Az emlékülésen dr. Harangozó Attila elnök megnyitóját követően ünnepi beszédet mondott dr. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, dr. Fazekas Sándor, az Országos Bírói Tanács soros elnöke, dr. Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, dr. Szilágyi Lajos, a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség főügyésze, míg a Szegedi Ügyvédi Kamara képviseletében dr. Hofszang Katalin szólt az egybegyűltekhez.
A felszólalók – egyebek mellett – kitértek arra, hogy a Szegedi Ítélőtábla fontos szerepet tölt be a magyar igazságszolgáltatás rendszerében, mint ahogy az ítélőtáblai rendszer is bebizonyította az elmúlt tíz évben, hogy nélkülözhetetlen eleme a magyarországi bíráskodásnak, nagy szerepe van abban, hogy felgyorsult és magasabb színvonalú lett az ítélkezés.
Az emlékülés zárásaként dr. Czinner Ildikó, a Complex Kiadó jogi igazgatója és dr. Hámori Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnökhelyettese szólt arról a két kiadványról, amit az ítélőtábla fennállásának 10. évfordulója alkalmából adtak ki, ezekben bemutatva a Szegedi Ítélőtábla működését, történetét, az ítélőtáblán folyó ítélkezési munkát.
A sajtótájékoztatóról
A tanácskozást követő sajtótájékoztatón dr. Handó Tünde kitért arra: a Szegedi Ítélőtábla magas színvonalon és időszerűen végzett munkája mellett számos országos kezdeményezésben is élenjáró szerepet játszik. Így példa lehet már bíróságok számára az a sajtóval kötött együttműködési megállapodás, amelyet a Szegedi Ítélőtábla mellett a Szegedi Törvényszék is aláírt, nagyban segítve, hogy a médiumok gyorsan és hitelesen tudjanak tájékoztatást nyújtani a Csongrád megyében zajló perekről. A Szegedi Ítélőtábla kiváló munkát végez a „Nyitott bíróságok” program keretein belül, a középfokú oktatási intézményekben tartott órák mellett az országosan is egyedülálló kisszínházi perszimulációja jól szolgálta azt a törekvést, amely arra irányul, hogy a középiskolások jogi ismeretei bővüljenek. Szintén példamutató a Szegedi Ítélőtábla és a Szegedi Tudományegyetem közötti együttműködés – emelte ki dr. Handó Tünde.
Dr. Répássy Róbert arról szólt, hogy mára visszaállt a magyar igazságszolgáltatás hagyományos struktúrája – a járásbíróságok mellett törvényszékek, ítélőtáblák és a Kúria képezi az igazságszolgáltatás négy szintjét.
„Ha ehhez hozzávesszük, hogy az állampolgárok mindezek mellett az Alkotmánybírósághoz is fordulhatnak a nekik nem tetsző ítéletekkel szemben, elmondhatjuk: jogorvoslati szempontból Magyarország szuper-jogállam, hiszen nagyon kevés olyan ország van, ahol hasonló lehetőséggel élhetnek az emberek” – hangsúlyozta dr. Répássy Róbert. Az államtitkár is beszélt arról, hogy az ítélőtáblák minden szempontból bizonyították létjogosultságukat, nélkülük az ítélkezés ma már elképzelhetetlen, és a Szegedi Ítélőtábla kiváló munkájával magas szakmai rangot vívott ki magának az elmúlt egy évtizedben.
A Szegedi Ítélőtábla rövid története
1891. május 5-én tartotta megnyitó ülését a Szegedi Királyi Ítélőtábla, amely a királyi ítélőtáblákról és a királyi főügyészségekről szóló 1890. évi 25-ös törvénycikk rendelkezései alapján alakulhatott meg. A törvénycikk a magyar igazságszolgáltatás szervezetének reformját valósította meg. Az addig Budapesten és Marosvásárhelyt működő két királyi ítélőtábla helyett tizenegy ítélőtáblát állított fel: Budapesten, Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden, Kassán, Nagyváradon, Pozsonyban, Temesvárott, Kolozsvárott és Marosvásárhelyen.
A Szegedi Ítélőtábla (25 bíró és 29 fő bírósági dolgozó) ítélkező tevékenysége 1891. május 12-én kezdődött meg. A Szegedi Királyi Ítélőtáblához hat törvényszék, a nagybecskereki, a nagykikindai, a szabadkai, a szegedi, az újvidéki és a zombori tartozott, vagyis Torontál, Bács-Bodrog, Csanád és Csongrád megye peres ügyeiben bíráskodott a szegedi tábla. Összesen 29 járásbíróság ítélkezett a Szegedi Ítélőtábla körzetében. Ezek a következők voltak: Nagybecskerek, Módos, Törökbecse, Nagykikinda, Billért, Nagyszentmiklós, Törökkanizsa, Zsombolya, Szabadka, Bácsalmás, Baja, Topolya, Zenta, Szeged, Battonya, Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó, Nagylak, Szentes, Újvidék, Zsablya, Óbecse, Palánka, Titel, Zombor, Apatin, Hódság, Kula.
Az I. világháborút követően jelentősen megváltozott a honi bírósági rendszer is. A trianoni egyezmény után Magyarország területén öt ítélőtábla maradt, közöttük a szegedi. A Szegedi Ítélőtábla elveszítette illetékességi területének nagy részét, 1921-től már csak két törvényszék (Szeged és Gyula), valamint 13 járásbíróság (Szeged, Battonya, Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó, Szentes, Békés, Békéscsaba, Gyoma, Gyula, Orosháza, Szarvas és Szeghalom) tartozott a szegedi táblához.
Az ítélőtáblákat 1950-ben megszüntették, majd után 2003. január 1-től három tábla, a fővárosi, a szegedi és a pécsi áll fel Magyarországon, amelyek az év július 1-től kezdték meg tényleges működésüket. A Debreceni és a Győri Ítélőtábla 2005. január 1-től ítélkezik.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a Szegedi Ítélőtábla elnökének, dr. Heidrich Gábort, a Csongrád Megyei Bíróság elnökét nevezte ki, egyben a Szegedi Ítélőtábla bírói létszámát 21 főben, az igazságügyi alkalmazottak számát, pedig 41 főben határozta meg.
A Szegedi Ítélőtáblán az ítélkezés 2003. július elsején kezdődött meg. Ekkor négy megye (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok) tartozott az illetékességi területéhez, majd a Debreceni Ítélőtábla létrejötte után Jász-Nagykun-Szolnok megye Debrecenhez került.
A Szegedi Ítélőtábla előbb a Csongrád Megyei Bíróság épületében működött, majd 2005 áprilisában költözött a Sóhordó utcai székházába.
A legjelentősebb személyi változást 2012 hozta, amikor több bíró, köztük az ítélőtábla elnöke, dr. Heidrich Gábor, és elnökhelyettese, dr. Kasza Ferenc is nyugdíjba vonult.
A Szegedi Ítélőtábla összbírói értekezletének egyhangú javaslatára 2012. augusztus 31-én 6 évre dr. Harangozó Attilát nevezte ki a Szegedi Ítélőtábla új elnökévé dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, míg dr. Hámori Attila 2012. október 1-től, lett a Szegedi Ítélőtábla elnökhelyettese.
10 év ítélkezése számokban
A Szegedi Ítélőtáblára a megalakulásától számított 10 év alatt, 2013. június 30-ig a polgári ügyszakban 13.492 ügy érkezett, ezek közül 4.487 volt a peres ügyek száma. A büntető ügyszaknál 5.516 ügyet fogadtak be, köztük 1.278 peres ügyet, vagyis összesen 19.008 ügyet (köztük 5.756 peres ügyet) kapott a Szegedi Ítélőtábla. Ha a befejezett ügyek számát vizsgáljuk, a következő adatokat kapjuk: a polgári kollégium 13.312 (közte 4.377 peres) ügyet zárt le, míg a büntető kollégium 5.470 (közte 1.260 peres) ügyet fejezett be. Így összesen 18.782 (közte 5.637 peres) ügy végére került pont a Szegedi Ítélőtáblán.
A Szegedi Ítélőtábla tíz év alatt közel 1.800 vádlott ügyében ítélkezett, több mint 400 esetben emberöléses ügyet tárgyaltak a bírók. A tíz év során a büntető tanácsok 6.864 év szabadságvesztést szabtak ki 28 életfogytig tartó szabadságvesztés mellett.
