Tavaly 309 ezer Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EEK) váltottak ki magyar biztosítottak, akik több mint 10 ezer esetben használták azokat, a szolgáltatások pedig 1,3 milliárd forintjába kerültek az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) – közölte kedden Budapesten, sajtótájékoztatón az OEP nemzetközi és európai uniós főosztályának helyettes vezetője.
Hódi Sándor elmondta, hogy a minden magyar biztosítottnak ingyenesen járó EEK az unión belül és néhány további országban mindig a helyi állami egészségbiztosító szolgáltatását finanszírozza, amelyet a magyar biztosító fizet. Felső határa nincs az OEP finanszírozásának, azonban az országonként változó önrész és gyógyszerköltség a beteget terheli. Hangsúlyozta azt is: az EEK-val csak a helyi állami egészségbiztosítóval szerződött orvosok, kórházak szolgáltatásait lehet igénybe venni.
A kártyát legtöbbször Németországban (7450), Ausztriában (1843) és Svájcban (331) használták a magyarok a múlt évben.
A Magyarországon tartózkodó külföldiek – hasonló kártyájukat – 7483 alkalommal használták, legtöbbet a román, német és brit polgárok. Az OEP 206 millió forintot kapott a szolgáltatás után 2012-ben.
Hódi Sándor beszélt arról is, hogy a Horvátországgal korábban kötött szociális egyezmény alapján ott elfogadták a magyar EEK-t. Miután csatlakozott Horvátország az EU-hoz, az egyezmény már csak annyiban alkalmazható, ha az többletet tartalmaz az EEK-hoz képest. Montenegróval viszont továbbél a hasonló egyezmény, de ott nem a kártyát kell felmutatni, hanem az úgynevezett 111-es nyomtatványt.
Az EU-n kívüli országokban csak sürgősségi ellátásra használható az EEK, de a számlát mindenképpen a magyar betegnek kell kifizetnie. Hazaérve a számla és a zárójelentés alapján fizet az OEP, de csak annyit, amennyit a magyar szolgáltatónak is térít arra a szolgáltatásra.
A kártya betegszállításra csak a külföldi egészségügyi szolgáltatótól a magyar szolgáltatóig tartó útra használható.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által rendezett tájékoztatón Horváth Péter, a Mabisz utasbiztosítási bizottságának elnöke kiemelte, hogy aki üzleti utasbiztosítást köt, az bármelyik külföldi szolgáltatót önrész nélkül veheti igénybe.
A magyar biztosítóknak az utóbbi két évben évi 9,5 milliárd forint díjbevételük származott az utasbiztosításokból. A mélypont 2009-ben volt 8,6 milliárd forinttal.
Az évente 15-16 millió külföldre utazó magyar polgár 35 százaléka köt utasbiztosítást. Az uniós átlag 90 százalék, de Németországban az utazók 92 százalékának van utasbiztosítása és Lengyelországban is eléri a 60 százalékot ez az arány.
