A családon belüli erőszakról, annak a különböző kultúrákban megjelenő sajátosságairól, és a lehetséges megoldásokról hallhattak előadásokat a résztvevők a Bírónők Egyesületének június 26-i rendezvényén, melyet az Országos Bírósági Hivatalban tartottak.
A tanácskozással egybekötött közgyűlésen a kínai, az amerikai, az európai és a magyar jellegzetességeket, tapasztalatokat, valamint a lehetséges megoldásokat, válaszokat osztották meg egymással az előadók és az érdeklődők. Az esemény díszvendége egy ötfős kínai delegáció volt, mely szintén tagja a nemzetközi egyesületnek. Az eszmecserét a kínai bírónők kezdeményezték.
Interjú Dr. Galajda Ágnessel, a Bírónők Egyesületének elnökével
Miért a családon belüli erőszakot választották a közgyűlés témájának?
Elsősorban azért, mert a nemzetközi szervezet egyik legfontosabb célkitűzései közé tartozik a világ minden részén. A bírónők komoly harcot folytatnak annak az érvényesítéséért, hogy az áldozatok azonos joghoz jussanak, és megfelelő védelemben részesüljenek. Úgy gondoltuk, ha eljönnek hozzánk egy ázsiai kultúrában, környezetben dolgozó kollégák az egyik legfontosabb közös téma ez lehet. Egyébként meg Magyarországon most nagyon aktuális ez a kérdés.
Mi a célja a rendezvénynek? Hogy megosszák a tapasztalatokat és megoldásokat találjanak?
Ez is, meg többek között, hogy megismerjük a joggyakorlatot, mert nemcsak ázsiai tapasztalatokat ismerhetünk meg, hanem európait és amerikait is. Reményeink szerint ez azt is jelenti, hogy nem kell mindig mindent kitalálni. Hasznos megismerni a mások által kidolgozott, a gyakorlatban már bevált szabályokat, és ehhez képest kell megtalálni a saját szabályainkat.
Lesz-e utóélete a programnak? Visszatérnek-e még hasonló fórumokon a problémákra, a tapasztalatokra és a lehetséges megoldásokra?
A rendezvény annyiban rendszeres, hogy az egyesületnek igen széles nemzetközi kapcsolatai vannak. Tavaly novemberben is volt egy kétnapos tréning, amelyet két amerikai szakértő irányításával, vezetésével tartottunk. Ezen a programon részt vett például amerikai szövetségi bíró is. És természetesen folyamatosan tartjuk a külföldi kollégákkal a kapcsolatot, hiszen egy nemzetközi szervezethez tartozunk.
Interjú Wang Xiuhonggal, a Kínai Bírónők Egyesületének elnökével
Miért Magyarországot választották az eszmecserére?
Magyarország történelmileg is Kína barátja, és egy nagyon szépország. Ezért jöttünk ide.
Kínában magánügyként kezelik a családon belüli erőszakot, és ezért még viszonylag kevés eset kerül felszínre, vagy elítéli a társadalom, és ezért segítik az áldozatokat?
Kínában minden szintű kormányzat nagyon fontosnak tartja a családon belüli erőszak elleni fellépést. Ezért társadalmi ügyként kezelik.
Milyen jogi szabályozás él Önöknél ezzel kapcsolatban? Van külön törvényi tényállása például a büntető jogszabályokban?
Éppen feldolgozás alatt van, úgy tervezzük, hogy a családon belüli erőszakra külön törvényi tényállás készül a Büntető Törvénykönyvben.
Jelenleg a bírói gyakorlat mi alapján jár ebben a kérdésben?
Bár – mint azt már említettem – nincsen külön büntetőjogi szabályozás a családon belüli erőszakról, van viszont törvény a házasságról, mely szabályozza a családi kapcsolatokat. Ebben és a különböző rendeletekben fokozott védelmet kapnak a nők és a gyermekek érdekei. A gyakorlatban a bírók ezek alapján hozzák meg határozataikat.
Interjú Fábián Katalinnal, az amerikai Lafayette Egyetem oktatójával
Miért kell a családon belüli erőszakról sokat és nyíltan beszélni?
Én inkább úgy fogalmaznék, hogy nem beszélünk eleget róla. Ez lehet, hogy soknak tűnik ahhoz képest, hogy 20 évvel ezelőtt így ezzel a fogalommal itthon senki nem foglalkozott. De ez egy nagyon fontos kérdés. Nagyon sok embert érint közvetlenül, közvetve pedig még többet. Az ENSZ-nek néhány hónappal ezelőtt megjelent egy hatalmas tanulmánya, mely egészségügyi szempontból vizsgálja a nők elleni, illetve a családon belüli erőszak hatásait. Az ebben összesített számok alapján a nők egyharmadát érinti. Éppen ezért mindenképpen nagyon oda kell figyelni, és nagy szükség van arra, hogy a rendőrség, a bíróság, a pszichológus, az orvos együtt legyen képes kezelni az egyes eseteket. Összetett fogalomról van tehát szó, de nem olyan nehéz megtalálni és meglátni a jeleket, csak hajlandóaknak kell lennünk észrevenni.
Tehát egyfelől tudatosítani kell, hogy ez nem magánügy, hanem társadalmi ügy, illetve sugározni kell az áldozatok felé, hogy van kiút? Kérjenek segítséget!
Igen, pontosan erről van szó. Mindkét oldalt erősíteni kell. Egyfelől fontos, hogy az áldozatok tudják, van kihez fordulniuk, másfelől a kívülállók merjenek segítséget adni. A konferencián például egy kínai példát mutatok be, amely egy újságban jelent meg. A történet szerint egy faluban 100 nőt erőszakolt meg egy helyi férfi, és az áldozatok közül sokáig senki nem mert szólni senkinek. Ez akkora szám, hogy kizárt dolog, hogy az ott lakók közül nem tűnt fel senkinek. Én úgy gondolom, égbekiáltó bűn, hogy egy ilyen súlyos bűncselekmény ilyen tömegesen előfordulhasson.
Megindult valamiféle változás a társadalmi és a hatósági, bírósági gondolkodásban, hozzáállásban?
Én azt hiszem, hogy igen. Ezért érzem azt, hogy ezzel a témával foglalkozni kell. Mert ha akár egy emberre oda tudunk figyelni, és segíteni tudunk neki, az egy óriási dolog –legyen felnőtt, idős ember vagy gyermek. Ezt a három csoportot azonban külön kell választani, és minden esetben más választ kell adni.
Kapcsolódó cikk:
