Ma lépett hatályba az új, a korábbinál több tekintetben szigorúbb büntető törvénykönyv (Btk.), amely egyes bűncselekményeknél 12 évre szállította le a büntethetőség korhatárát, szigorított egyes büntetési tételeket, bevezetett új büntetési nemeket, például az elzárást, új bűncselekményként a jogellenes termőföldszerzést és a gazdasági csalást, megszűntek a drogfüggőkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályok és szigorodott az ittas vezetés szabályozása is.
Az új Büntető Törvénykönyv – Szakmai Nap – Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, valamint Büntető Kollégiumának vezetője, és Magyar György ügyvéd – Az anyagi büntetőjog általános és különös részének 2013. július 1-jén hatályba lépő legfőbb változásairól – Jogi Fórum konferencia 2013. július 11-én – További részletek: http://konferencia.jogiforum.hu/uj_btk
Az új törvénykönyv szerint a büntethetőség korhatára általában továbbra is 14 év, de az emberölést, életveszélyt vagy halált okozó testi sértést, rablást, illetve kifosztást elkövető, 12. évüket betöltött gyermekek is büntethetők lesznek, ha megfelelő belátási képességgel rendelkeznek – legsúlyosabb büntetésük 4 évig tartó javítóintézeti nevelés lehet.
A halmazati vagy összbüntetés leghosszabb időtartama 20-ról 25 évre emelkedett, az életfogytig tartó szabadságvesztésnél 20 helyett legkorábban 25 év elteltével lehet feltételes szabadság.
A jelenleginél szélesebb lesz a jogos védelem lehetősége, például, ha valakit éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan támadnak meg, valamint, ha valakinek a lakásába éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan törnek be, továbbá, ha kertjébe fegyveresen hatolnak be. A támadás elhárításáért nem csak akkor jár majd büntetlenség, ha fennállt a személy elleni támadás veszélye, a jogalkotó szerint ugyanis egy fegyveres észlelésekor nem várható el a védekezőtől, hogy meggyőződjön róla, a behatoló mi célból tart magánál fegyvert.
Új büntetési nem a jóvátételi munka, az elzárás – amelyet fiatalkorúaknál 3-tól 30 napig, felnőtteknél 5-től 90 napig lehet majd kiszabni – vagy a sportrendezvényektől eltiltás, amely 5 évig tarthat, és azzal szemben lehet alkalmazni, aki a sportrendezvényen, oda érkezőben vagy onnan távozóban bűncselekményt követett el.
Szigorúbb büntetés vár a hivatalos személyek vagy közfeladatot ellátók elleni erőszak elkövetőire. Átvette az új kódex azt az európai szabályt is, hogy, akik kiskorúak sérelmére követnek el szexuális bűncselekményeket, azokat el lehet tiltani minden olyan tevékenységtől, amely gyermekek, fiatalok felügyeletével függ össze. A kapcsolati erőszak része a gazdasági kényszerítés, azaz ha valaki elvonja a közös vagyontárgyakat, a jövedelmet és emiatt társa nélkülözik.
A kábítószer-fogyasztás önálló bűncselekmény, amely 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A drogfüggőkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályok megszűntek. Szigorodott az ittas vezetés szabályozása is, 0,8 ezrelék helyett már a sofőr 0,5 ezrelék feletti véralkoholszintje is bűncselekménynek számít. Emberölésnél, testi sértésnél, rablásnál, csalásnál, sikkasztásnál minősített eset, ha a sértett idős vagy fogyatékkal élő. Nemzeti jelkép megsértése a Himnusz, a nemzeti lobogó és a Szent Korona gyalázása, ami 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Több bűncselekmény – így a határjelrongálás, a sajtórendészeti vétség, a hamis statisztikai adatszolgáltatás és az árdrágítás – már nem bűncselekmény, csupán szabálysértési vagy közigazgatási szankcióval sújtható.
Az új Btk.-val összefüggésben mintegy félszáz másik jogszabály is változik összesen több száz helyen, így például a büntetés-végrehajtási, a szabálysértési, a büntetőeljárási és a rendőrségi törvény. Megmaradnak a parlamenti ciklus jelentősebb büntetőjogi szigorításai, köztük a “három csapás”.
Az Országgyűlés tavaly nyáron szavazta meg az új Btk.-t: a kormányoldal támogatta, az MSZP és az LMP képviselői nemmel szavaztak, a Jobbik tartózkodott. Az új Btk. az 1878-as Csemegi-kódex, az 1961-es és az 1978-as büntetőkódex után az ország negyedik büntető törvénykönyve.
