Áder János köztársasági elnök pénteken aláírta a múlt héten elfogadott új földtörvényt, megállapította ugyanis, hogy a jogszabály alkotmányossága sem tartalmi, sem formai szempontból nem vonható kétségbe. Az államfő hangsúlyozta egyúttal: nem hivatkozhatnak házszabálysértésre azok, akik erőszakos fellépéssel akadályozták, hogy az elnök levezesse az Országgyűlés ülését.
A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján megjelent közleményében Áder János felidézte: a törvény elfogadása óta voltak, akik arra biztatták, hogy ne írja alá a jogszabályt, és voltak, akik azt kérték, ne gördítsen akadályt a hatálybalépés útjába. Az államfő hangsúlyozta, fontosnak tartja a hozzá eljuttatott véleményeket, de végső álláspontját – mint minden más esetben, a földtörvény ügyében is – kizárólag az alkotmányosság kritériumai befolyásolják.
A köztársasági elnök – mint írta – alapos és mélyreható alkotmányos vizsgálatnak vetette alá a törvényt, és megállapította, hogy a földtörvény alkotmányossága sem tartalmi, sem formai szempontból nem vonható kétségbe, így kihirdetésének nincs alkotmányos akadálya.
Emlékeztetett: a törvény elfogadása óta voltak olyanok is, akik petícióval fordultak hozzá, jelezve, hogy szerintük törvénysértő volt az elfogadás módja. Arra biztatták, hogy állapítsa meg a törvény közjogi érvénytelenségét.
“Mivel magam is értesültem arról, hogy a zárószavazás során botrányos rendzavarás történt az Országgyűlésben, ezt a kérdést különös alapossággal és körültekintéssel vizsgáltam meg” – közölte, kifejtve, hogy a parlamenti ülést rögzítő felvételek és parlamenti jegyzőkönyvek áttanulmányozása után megállapította: a házszabályra való hivatkozással sem vonható kétségbe a törvény közjogi érvényessége.
Áder Jánosnak meggyőződése ugyanis, hogy nem hivatkozhatnak házszabálysértésre azok, akik erőszakos fellépéssel akadályozták, hogy az elnök levezesse az Országgyűlés ülését.
“Nem hivatkozhatnak jogsértésre azok, akik a házszabályt semmibe véve saját maguk akadályozták meg azt, hogy az általuk kezdeményezett név szerinti szavazást a levezető elnök elrendelje. Nem hivatkozhatnak házszabálysértésre azok, aki minden eszközzel – így szavazókártyája elvételével is – megpróbálták a levezető elnököt megakadályozni abban, hogy az ülést tovább vezesse” – jelentette ki az államfő.
Az elnök szerint aki úgy véli, hogy önmagát a törvények fölé helyezheti, olyan útra téved, amin egyetlen lépést sem volna szabad megtennie. A demokrácia azt jelenti – folytatta -, hogy bárkinek lehet más a véleménye, bárkinek lehet más a jövőről alkotott elképzelése, lehetnek értékvitáik, és lehetnek egymástól eltérő programjaik a politikai pártoknak – “de mindez csak akkor szolgálja politikai nemzetünk érdekét, ha mindenki, így a parlamentben helyet foglaló pártok és politikusaik is tiszteletben tartják a demokratikus normákban megtestesülő rend mindenkire egyaránt kötelező szabályait”.
Ez az esemény azonban azt mutatja, hogy vannak, akik múltunk legrosszabb emlékeit idéző módon a demokráciát abban látják megtestesülni, ha függetlenül törvényektől és szabályoktól, akár erőszakkal is érvényt próbálnak szerezni akaratuknak – írta Áder János, egyértelművé téve: tévednek, akik úgy gondolják, hogy ők azt tehetik, amihez kedvük van, miközben millióktól a törvények betartását kérik vagy várják el. Ez elfogadhatatlan – nyomatékosította, és ezért felhívta a figyelmét minden politikusnak, pártnak, politikai mozgalomnak, hogy amikor véleményének vagy akaratának kifejezési formát vagy eszközt keres, akkor azt minden esetben úgy válassza meg, hogy se az ország, se annak polgárai ne érezhessék, hogy a politikai szerepet vállalók a törvények felett állónak gondolják magukat.
“Mert nem mindegy, milyen példát közvetítünk: rend nem születhet rendbontásból, törvényesség a törvénytelenségből, joguralom a jogtalanságból” – zárta közleményét a köztársasági elnök.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló jogszabályt – amelyet az ellenzék mellett a Fidesz-frakcióból a törvény megszavazása miatti tiltakozásul kilépett Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár is élesen bírált – jobbikos képviselők demonstratív tiltakozása közepette, az ellenzéki frakció által kért név szerinti helyett gépi szavazással múlt pénteken fogadta el a parlament.
A jogszabály értelmében földet magyar és uniós állampolgárok szerezhetnek. Egy hektárnál többet azonban csak földművesek, azaz azok, akiknek a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti képzettségük van, vagy legalább három éve mező- és erdőgazdasági tevékenységet folytatnak Magyarországon, vagy legalább 25 százalékban a tulajdonukban álló, itt bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet tagjai.
A több ütemben hatályba lépő törvény alapján a földművesek 300 hektár földet szerezhetnek meg, birtokmaximumuk pedig – a termelőszervezetekhez hasonlóan – legfeljebb 1200 hektár lehet. Az állattartó telepek üzemeltetői és a vetőmagtermelők a korábban tervezett 1200 helyett 1800 hektár földet birtokolhatnak.
Kapcsolódó cikk:
Magyar földet magyar és uniós állampolgárok szerezhetnek – Új földtörvényt fogadott el a parlament
