Szabó Máté szerint az iskolarendszernek óriási a felelőssége a gyermekek egészséges környezethez való joga szempontjából, sokan olyan nehéz szociális helyzetből érkeznek az iskolába, hogy ott kell megtanulniuk, mit jelent az egészséges környezet. Az általános alapjogi biztos minderről a hivatala által erről a témáról szervezett konferencián beszélt csütörtökön.
Az ombudsman egyik idei projektjében a gyermekek egészséges környezethez való jogának érvényesülését vizsgálta, azt, hogy miként érvényesül ez a jog az iskolában, illetve a súlyos szegénységben élő, hátrányos helyzetű gyermekek esetében. A projekt részeként azt is vizsgálta, milyen környezeti, egészségi ártalmaknak vannak kitéve a gyerekek.
Szabó Máté a konferencia bevezetőjében azt mondta: a témával kapcsolatos problémafelvetések reménye szerint megjelennek a közgondolkodásban és az oktatási rendszerben is.
Az ombudsman a szerdán megjelent állásfoglalásával kapcsolatban, amelyben túlságosan nehéznek nevezte a gyerekek iskolatáskáját, és ezért jogszabály-módosítást javasolt, azt mondta, az iskolatáska jó szimbóluma a gyerekekkel szembeni elvárásoknak, kényszereknek és az őket terhelő problémáknak.
Az alapvető jogok biztosa korábban a gyermekvédelmi törvény felhatalmazása alapján, gyakorlatilag gyermekjogi ombudsmanként, kiemelt gyermekjogi projektek keretében látta el a gyermeki jogok védelmére vonatkozó speciális feladatát. Gyermekjogi munkája fókuszában 2008-ban a gyermekek jogtudatosítása, 2009-ben a gyermekek erőszakkal szembeni védelemhez való joga, 2010-ben a család és a családpótló intézmények szerepe, 2011-ben a testi-lelki egészséghez való jog, 2012-ben pedig a gyermekbarát igazságszolgáltatás állt. Az alapvető jogok biztosáról szóló törvény 2012-től az ombudsman kiemelt feladatává teszi a gyermekek jogainak védelmét.
A konferencián, az ombudsman hivatalának munkatársai arról is beszámoltak, hogy Magyarországon a szegénységi küszöb alatt élő háztartások jelentős részében még napjainkban is problémát jelent a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer hiánya. Előfordul, hogy a szülők nem tudnak egészséges ivóvizet sem biztosítani a gyermeküknek.
Fórika László, a hivatal munkatársa az ombudsman telepvizsgálatának tapasztalatairól szólva a közművek hiányáról, alacsony komfortfokozatú házakról, közüzemi díjtartozásokról, munkanélküliségről számolt be. A vizsgált helyszíneken a 18 éven aluliak 55 százalékát lehetett az éhezők közé sorolni – tette hozzá.
Sörös Iván, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felzárkózási fejlesztések főosztályvezetője arról beszélt, hogy a szülők munkanélküliségére, alacsony iskolai végzettségére, az elégtelen lakhatási körülményekre fókuszálnak. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia mellett szólt a kifejezetten hátrányos helyzetű térségekben létesített Biztos Kezdet Gyerekház-programról, amelyben a korai képességgondozásra helyezik a hangsúlyt. A modellkísérletben 48 gyerekház jött létre, további 50-et most alakítanak ki. A gyerekek – az ötéves korukig őket érintő programban – napi háromszori étkezést kapnak. A főosztályvezető megjegyezte, hogy az érintett korcsoportban Észak-Magyarországon, valamint Somogy- és Zala megyében él a legtöbb gyerek szegénységben.
Herczog Mária, az ENSZ gyermekjogi bizottságának tagja videóüzenetében elmondta, az utóbbi 15-20 év kutatása bebizonyította, hogy az agyi fejlődés szempontjából az első 3 év a legjelentősebb. Külön szólt arról is a táplálkozással összefüggésben, hogy az ásványi anyagok hiánya súlyos értelmi és érzelmi hiányhoz vezet. A szakember mindemellett rendkívül alacsony színvonalúnak nevezte a szülői készségek tanítását Magyarországon.
Darvas Ágnes, az ELTE egyetemi docense arra hívta fel a figyelmet, hogy a TÁRKI adatai szerint 2009 és 2012 között drasztikusan nőttek a jövedelegyenlőtlenségek. Úgy vélte, a tartós mélyszegénységen a jövedelembiztonság és a szolgáltatások növelésének együttese tud segíteni, gyerekszegénység elleni programokat pedig csak helyi szinten lehet megvalósítani.
