Az pénteken elfogadott törvény szerint földet magyar és uniós állampolgárok szerezhetnek. Egy hektárnál többet azonban csak földművesek. Földművesnek azok a magyar és uniós állampolgárok számítanak, akiknek a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti képzettségük van, vagy legalább három éve mező- és erdőgazdasági tevékenységet folytatnak Magyarországon, vagy legalább 25 százalékban a tulajdonukban álló, itt bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet tagjai.
A földszerzés feltétele, hogy a tulajdonos vállalja: a föld használatát másnak nem engedi át, és eleget tesz földhasznosítási kötelezettségének. Vállalnia kell továbbá, hogy a földet a tulajdonszerzéstől öt évig nem hasznosítja más célra. Feltétel az is, hogy nyilatkozzon: nincs fennálló földhasználatidíj-tartozása.
Földet cserével akkor lehet szerezni, ha az új tulajdonosnak egyébként is van földje az adott településen, vagy ott lakik, vagy lakhelye, illetve agrárüzemének központja – legalább három éve – maximum 20 kilométerre van annak a helységnek a közigazgatási határától, ahol a föld van.
Földet ajándékozni csak közeli hozzátartozónak, bevett egyháznak, önkormányzatnak és az állam javára lehet.
A törvény alapján a földművesek 300 hektár földet szerezhetnek meg, birtokmaximumuk pedig – a termelőszervezetekhez hasonlóan – legfeljebb 1200 hektár lehet. Az állattartó telepek üzemeltetői és a vetőmagtermelők viszont a korábban tervezett 1200 helyett 1800 hektár földet birtokolhatnak.
Kikerült azonban a törvényből a családi gazdaságok méretét 500 hektárban maximáló rendelkezés.
A jogszabály szerint a 300 hektáros földszerzési maximum túlléphető a törvény hatálybalépésekor meglévő föld kisajátítása miatt kapott kártalanítás összegéből vett területtel, valamint közös tulajdon, illetve házastársi vagyonközösség megszűnése esetén.
Termőföld eladásakor az elővásárlási jog első helyen az államot illeti. Ezt követi a földet legalább három éve használó földműves, aki vagy szomszéd, vagy helyben lakik, vagy akinek a lakhelye, illetve üzemközpontja legalább három éve olyan településen van, amely a település határától legfeljebb 20 kilométerre fekszik.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter egy május végi gazdafórumon azt mondta: miután Magyarország az Európai Unió tagja, 2014. május 1-je után az unió polgárai is vásárolhatnak itt földet, a törvény azonban arról is rendelkezik, miképp lehet elérni, hogy mégse tudjanak venni “egy kávéskanálnyit se”, ha nem teljesítik az előírt feltételeket. A jövőben ténylegesen csak az vehet földet, aki földműves, helyben él, a gazdákból alakult földbizottság jóváhagyja, majd egy állami hivatal is engedélyezi a vásárlást – fejtette ki.
Ennek megfelelően az új földtörvény rendelkezik a helyi földbizottságok létrehozásáról. Ezek jóváhagyása lesz szükséges a termőföld adás-vételéhez. Tagjuk legalább három, legfeljebb kilenc helyi gazdálkodó lehet. A szerződés életbe lépéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása szükséges.
Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása az állam tulajdonszerzéséhez, az állami és az önkormányzati tulajdonban álló föld elidegenítéséhez, a földtulajdonjog ajándékozásához, a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog-átruházáshoz, és a tulajdonostársak közötti átruházáshoz, ha ezzel a közös tulajdon megszűnik.
Az unión kívüli államok polgárainak földszerzési tilalma fennmarad.
Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a földhasználat átengedéséről szóló szerződést is a mezőgazdasági igazgatási szervnek kell jóváhagynia. Nem szerezhet földhasználati jogosultságot olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely nem minősül átláthatónak, illetve nyilvánosan működő részvénytársaság sem.
A törvény semmisnek nyilvánítja a szerződéses haszonélvezeti jogot, kivéve, ha a szerződés közeli hozzátartozó javára állapítja meg azt. A haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés legfeljebb húsz évre szólhat.
Azok a tulajdonjogról és földhasználatról szóló szerződések is semmisnek minősülnek, amelyek a most megállapított szerzési korlátozásba, tilalomba ütköznek. Ennek megállapítására az ügyészség pert indíthat.
Szintén semmisnek nyilvánítja a törvény a hatálybalépése előtt megkötött haszonkölcsön-szerződés időtartamának meghosszabbítását. A törvény hatálybalépésekor fennálló haszonkölcsön-szerződések 2014 végén megszűnnek.
Az új földtörvény több ütemben lép hatályba: egy része december 15-én, majd a többi rendelkezés 2014. január 1-jén, március 1-jén és május 1-jén.
A vidékfejlesztési miniszter csaknem egy éve, tavaly július 12-én terjesztette a parlament elé az új földtörvény javaslatát.
A tárca akkori közleménye szerint a jogszabály elsődleges célja a magyar föld védelme, a bel- és külföldi spekulánsok és a zsebszerződések kiszűrése, valamint a helyben lakó, földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó magyar gazdák helyzetbe hozása.
Az indítványt októberben kezdte tárgyalni a parlament. A kormány javaslatát később nemcsak ellenzéki képviselők akarták jelentősen átírni, hanem két kormánypárti képviselő, a földbérlet-pályázati rendszert hosszú ideje bíráló Ángyán József korábbi agrárállamtitkár és fideszes frakciótársa, Bencsik János. Azt akarták elérni, hogy valóban csak a helyben lakók juthassanak a településhez tartozó termőföldhöz, és több beleszólást adtak volna a földhasználati ügyekbe a helyi közösségeknek. Hetven módosító indítványuk közül azonban egyet sem fogadott el a Ház, igaz, volt, amelyet részben beépítettek a bizottsági indítványokba.
Ángyán József már korábban jelezte, hogy a földtörvény elfogadása után szinte biztosan kilép a Fidesz-frakcióból, ezt pénteken meg is tette. Ezt korábban indokolta, hogy a jogszabály a Fidesz és a kormány korábbi ígéreteivel és a nemzeti földstratégiával szemben a nagybirtokosokat támogatja, és a nagybirtokrendszer felé tereli az országot.
A parlament még tavaly decemberben módosította az alkotmányt annak érdekében, hogy sarkalatos, azaz kétharmados többséget igénylő jogszabály legyen a földtörvény.
A törvény tárgyalásának elhalasztásáról februárban, gyulai frakcióülésén döntött a Fidesz-KDNP. Úgy határoztak, a javaslat vitáját csak az agrárkamarai választások után folytatják. Az új köztestület, a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara országos alakuló küldöttgyűlése március végén volt.
A kormány előterjesztésén végül június elején több, terjedelmes bizottsági módosító indítvány elfogadásával változtatott a parlament kormánypárti többsége, kialakítva ezzel a javaslat egységes szövegét. Ezekkel újraszabályozták egyebek mellett a földtulajdonjog és a haszonélvezeti jog megszerzését, valamint a kényszerhasznosítást.
A jogszabályt a Jobbik-frakció tiltakozása közepette szavazták meg. Az ellenzéki párt képviselői az elnöki pulpitusra vonultak, és percekig – így a szavazás alatt is – azt skandálták: “Hazaárulók!” A kormány javaslatáról a Jobbik előzőleg név szerinti szavazást kért, de azt végül a levezető elnök, Latorcai János javaslatára nem tartották meg. Arra hivatkozott, hogy a neveket olvasó jegyzők nem tudnak felmenni az emelvényre.
A földtörvényt végül 253 igen szavazattal fogadta el az Országgyűlés. Igennel szavazott a kormánypárti képviselők többsége, kivéve a nemmel voksoló Ángyán Józsefet és Bencsik Jánost, két korábbi államtitkárt. Ángyán József ezután bejelentette: kilép a Fidesz frakciójából.
Szintén igennel Balogh József és Pősze Lajos, előbbi korábban a Fidesz-, utóbbi a Jobbik-frakció tagja volt.
Nem szavazott Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök és az ugyancsak fideszes Wittner Mária. Két-két fideszes és KDNP-s képviselő – köztük Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – igazoltan volt távol a szavazástól. Nemmel voksolt hat MSZP-s és kilenc független politikus. A Jobbik-frakció tagjai pedig nem vettek részt a szavazásban.
