A jövőben nem fordulhat elő, hogy a súlyos, kiemelkedő társadalmi veszélyességű ügyek elkövetői négy év után szabadlábra vagy házi őrizetbe kerüljenek amiatt, hogy az előzetes fogva tartás maximális idejének lejárta alatt az ügyükben nem született bírósági ítélet – jelentette ki keddi budapesti sajtótájékoztatóján Varga István fideszes politikus.
Az országgyűlési képviselő közölte: az ezzel kapcsolatos, az igazságszolgáltatás gyorsítását szolgáló törvényjavaslatot a jövő héten már el is fogadhatja a parlament.
A hatékonyság és a gyorsaság növelését szolgálja az is, hogy a kormány a következő öt évben mintegy hatmilliárd forinttal növeli – elsősorban a fővárosi – igazságszolgáltatási szervek támogatását – hangsúlyozta. Ennek során 35 új bíró, 50 új tisztviselő, 20 új bírósági ügyintéző, 20 új ügyész és 50 új ügyészségi megbízott állhat munkába – tette hozzá.
Varga István megjegyezte: az ügyek áthelyezése olcsó megoldás lenne, miután azonban az Európai Bizottság észrevételeire válaszul Magyarországon ez már nem lehetséges, a fővárosnak kell megoldania az ott évek alatt felhalmozódott ügyeket. Kiemelte, hogy eddig sem a bírók szakértelmével volt a probléma, hanem azzal, hogy nem dolgoztak elegen a bíróságokon, ezért fordulhatott elő, hogy Budapesten öt-hat évig tartott egy büntetőeljárás.
Szükség van az illetékességi szabályok megváltoztatására, ezért csökkentik a Fővárosi Ítélőtábla illetékességét, és egyes megyék ügyei átkerülnek a Szegedi és a Debreceni Ítélőtáblára – közölte.
A hatásköri szabályok változása is a gyorsaságot szolgálja azzal, hogy a kisebb súlyú hivatali bűncselekményekkel a járásbíróságoknak kell foglalkozniuk – mondta.
Az OBH elnökének célvizsgálata
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 2013. május 17-én a törvényszékek büntető ügyszakánál célvizsgálatot rendelt el. Ennek célja az volt, hogy a soronkívüliséget élvező, és különösen az előzetes letartóztatással érintett ügyek időszerű befejezésének akadályait feltárja. A vizsgálat összegzésének eredményeképpen tehetők meg azok az intézkedések, amelyek tovább segíthetik a bíróságok ítélkező tevékenységének gyorsítását.
Már a vizsgálat első szakaszában szolgáltatott adatokból is kitűnt a törvényszékek leterheltsége. Ebben jelentős szerepet játszik a soron kívüli ügyek rendkívül nagy száma, ezen belül is a kiemelt jelentőségű ügyek mennyisége. A Fővárosi Törvényszék vonatkozásában a helyzetet tovább nehezíti a más törvényszékekhez képest jóval nagyobb volumenű ügyérkezéshez megkívánt bírói és tisztviselői létszámhiány. Évek óta gátolja továbbá az ügyek időszerű befejezését a Fővárosi Ítélőtáblán az illetékessége alá tartozó törvényszékekről ide érkező ügyek mennyisége is.
Ezért az Országos Bírósági Hivatal elnöke az ügyteher arányosítása, és a központi régió bíróságai aránytalan leterheltségének mérséklése érdekében mindenekelőtt a Fővárosi Törvényszéket, és az illetékessége alá tartozó kerületi bíróságokat illetően a bírói, a tisztviselői és a bírósági ügyintézői álláshelyek bővítését szorgalmazta. Ezzel egyidejűleg 2013. május 24. napján jogszabály-módosításra tett javaslatot, amely kiterjedt
- a Fővárosi Ítélőtábla illetékességi területének módosítására,
- a törvényszékek hatáskörének és a kiemelt jelentőségű ügyek körének csökkentésére,
- az ún. külföldi ítélet érvényének elismerése tekintetében a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességének megszüntetésére, valamint
- a soron kívüliséget élvező ügyek egységes szabályozására és köztük törvényi sorrend megteremtésére.
Ezen túl kezdeményezte a bírák munkaterhének csökkentését a titkári és bírósági ügyintézői jogkörök bővítésével, amelyre vonatkozó – többek között egyes cégbírósági eljárásokat, valamint az egészségügyi törvény pszichiátriai betegek gyógykezelésére vonatkozó rendelkezéseit érintő – javaslatok kidolgozása az Országos Bírósági Hivatalban jelenleg is folyamatban van.
A Legfőbb Ügyészséggel egyetértésben az eljárási törvénynek az előzetes letartóztatás maximális tartamának letelte miatt elrendelt házi őrizet, lakhelyelhagyási tilalom szabályainak módosítására is javaslatot terjesztett elő, amelynek lényege, hogy ilyen esetekben a terhelt mozgásának nyomon követő eszközzel történő ellenőrzéséhez nincs szükség a terhelt – más esetekben alkalmazási feltételként előírt – hozzájárulására.
A kezdeményezéseket és a javaslatokat a Kormány megtárgyalta, és szinte kivétel nélkül támogatta, így a törvénymódosítások még a nyári ülésszünet előtt az országgyűlés elé kerülnek. A sürgető változások várhatóan 2013. szeptember 1-jétől hatályosulhatnak is.
Ezzel a célvizsgálathoz kapcsolódó első jelentős eredmény megvalósult. Ugyanakkor a vizsgálati adatok elemzését az Országos Bírósági Hivatal tovább folytatja, kiemelt figyelmet fordítva a szakértői bizonyítással összefüggő problémák feltárására a további feladatok és intézkedési irányok meghatározása érdekében. Ebből a célból az Országos Bírósági Hivatal kezdeményezte, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Legfőbb Ügyészség részvételével alakuljon egy közös munkacsoport is.
