Összhangban van az alaptörvénnyel, illetve a nemzetközi szerződésekkel a nemzeti vagyonról szóló törvény és a választottbíráskodásról szóló törvény, ezért az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította az alapvető jogok biztosa által kifogásolt rendelkezések megsemmisítését – tette közzé határozatát a testület a Magyar Közlöny hétfői számában.
A választottbíráskodás módosított szabályozásának felülvizsgálatát és a kifogásolt rendelkezések megsemmisítését Szabó Máté ombudsman kérte 2012 december 18-án érkezett indítványában. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala korábban közölte: a módosított szabályozás korlátozza a választottbírósági út igénybevételét; kizárja olyan ügyekben, amelyekben a jogvita tárgya a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá tartozó, Magyarország határa által körbezárt területen lévő nemzeti vagyon, illetve azzal kapcsolatos bármely jog, igény, követelés. A nemzeti vagyonnal rendelkezni jogosult e jogviták eldöntésére választottbírósági eljárást nem köthet ki. Szabó Máté szerint ez a szabályozás több olyan nemzetközi szerződésbe ütközik, amelynek Magyarország is részese, sérti például a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásról szóló európai egyezményt, valamint a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezményt.
Az Ab hétfőn közzétett határozatában részletesen ismerteti az alaptörvény, a Genfi Egyezmény, a New Yorki Egyezmény, a Washingtoni Egyezmény, a nemzeti vagyonról szóló törvény, illetve a választottbíráskodás szabályozásának indítvánnyal érintett illetve támadott rendelkezéseit.
Az Ab szerint az ombudsman által felvetett konfliktus csak bizonyos feltételek bekövetkezése esetén és eleve nem minden érintett nemzetközi szerződés – és nem is minden részes állam – vonatkozásában áll be, ezért elutasítja a kifogásolt bekezdések megsemmisítésére irányuló indítványt. A megsemmisítésre a határozat szerint azért sincsen szükség, mert ahol a nemzeti vagyonról szóló törvény, és a választottbíráskodásról szóló törvény indítványban kifogásolt bekezdéseinek tartalma problémákat jelenthet, az az alkotmányos követelmény kimondásával megfelelően kezelhető. Így eljárva az Ab élt az alkotmánybíróságról szóló törvényben foglalt jogosítványával, és szem előtt tartotta a “jogszabályok kímélete” kapcsán kialakított folyamatos gyakorlatát – áll a Magyar Közlönyben közzétett határozatban.
A határozat rendelkező részével és indokolásával Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró nem értett egyet, a különvéleményhez Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke is csatlakozott.
