Július 1-jétől alkalmazható a menekültügyi őrizet, amelyre a Belügyminisztérium szerint az országba illegálisan érkező menekültek által elkövetett jogsértések számának növekedése miatt van szükség. A parlament erről hétfőn döntött a rendészeti törvények módosításával, csökkentve egyúttal a fiatalkorúakra kiszabható szabálysértési bírság összegét.
Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését kormánypárti szavazatokkal fogadta el a Ház.
Jelenleg csak arra van módjuk a hatóságoknak, hogy nyitott befogadó intézményekben helyezzék el a menekülteket, a változtatás azonban lehetővé teszi, hogy ha fennáll a menekültek eltűnésének veszélye, őrizetbe vételük mellett folytassák le a hatósági eljárást.
A menekültügyi őrizet rövidebb az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizetnél, és azt a jelenlegi őrzött szállásoktól eltérő, speciális körülményeket biztosító intézményben kell végrehajtani, ahol biztosított például az épületen belüli szabad mozgás lehetősége.
Menekültügyi őrizet legfeljebb három napra rendelhető el, meghosszabbítását a menekültügyi hatóság kezdeményezheti az illetékes járásbíróságnál, amely három alkalommal, két-két hónappal hosszabbíthatja meg azt. Így a menekültügyi őrizet legfeljebb fél évig, kiskorú gyermeket nevelő családoknál viszont csak egy hónapig tarthat.
A migrációs törvények módosítása igazodik az európai uniós irányelvekhez, miután az Európai Bizottság korábban kritikát fogalmazott meg a magyar szabályozással szemben. Az uniós testület leginkább a befogadás anyagi feltételeivel és a menedékkérők őrizetével kapcsolatosan jelzett kifogásokat.
Változnak továbbá a vízumjogorvoslati szabályok, ezt az Európai Unió által indított kötelezettségszegési eljárás indokolja.
A módosítás rögzíti, hogy az unión kívülről tanulni érkezők közül azok kaphatnak tartózkodási engedélyt, akik államilag elismert felsőoktatási intézményben tanulnak nappali tagozaton.
A változtatás emellett lehetővé tenné az unión kívülről érkezőknek az összevont engedélyt, vagyis egyetlen közigazgatási eljárásban állítanák ki a tartózkodást és munkavállalást lehetővé tévő okmányt. Ezt a vonatkozó irányelv nemcsak a munkavállalás miatt érkezők számára írja elő, hanem azoknak is, akik például családegyesítés miatt vannak Magyarországon.
Az indoklással együtt több mint 120 oldalas törvényjavaslat számos ponton változtatott a szabálysértési törvényen is, hol szigorítva, hol enyhítve az eddigi rendelkezéseket.
Csökkentették a fiatalkorúakra kiszabható szabálysértési bírság összegét: alapesetben ötvenezer, elzárással szankcionálható szabálysértésnél százezer forint lehet a fiatalkorúakat sújtó pénzbírság összege az eddigi százezer és százötvenezer forint helyett. A helyszíni bírság maximális összegét pedig ötvenezerről legfeljebb huszonötezer forintra csökkentették.
Kikötötték azt is, hogy nem szabható ki helyszíni szabálysértési bírság fiatalkorúval szemben, ha törvényes képviselője nincs a helyszínen.
A jogszabály emellett megteremti a közérdekű munka kiszabása miatti kártalanítás és a pénzbírság visszafizetésének lehetőségét, ha a jogerős döntést követő felülvizsgálat során az elkövetővel szemben megszüntetik a szabálysértési eljárást.
A törvényben is rögzítették a rendőrség szolgálati szabályzatában meglévő lehetőséget, hogy a rendőr csak figyelmeztesse azt, aki olyan csekély súlyú szabálysértést követ el, ami miatt a helyszíni bírság kiszabása is szükségtelen.
A parlament az eddiginél nagyobb lehetőséget adott a szabálysértési ügyek áthelyezésére, minden esetben lehetővé téve, hogy a törvényszék elnöke az ügyek gyorsítása érdekében az illetékes helyett másik járásbíróságot jelöljön ki. Jelenleg erre csak az elzárással is büntethető szabálysértések esetében van lehetőség.
A jogszabály szigorítást is tartalmaz: a jövőben szabálysértésként szankcionálható az alaptalan segélykérés, mivel ez gátolja, hogy a valóban bajban lévők segítséghez jussanak.
