Magyarország csak úgy fogadta el az Európai Unió alapjogi chartájának végrehajtásáról szóló 2012-es jelentést, hogy ahhoz politikai nyilatkozatot fűzött, és abban négy pontban kifogásolta a Magyarországgal kapcsolatos megállapításokat – közölte Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter csütörtökön.
Az EU-országok igazságügyi miniszterei a nap folyamán Luxembourgban tartottak tanácskozást, és annak egyik napirendi pontja az alapjogi charta tavalyi végrehajtásával, érvényesítésével kapcsolatos kérdésekről, az év során e tárgykörben felmerült problémákról szóló, idén május 8-án ismertetett jelentés elfogadása volt.
“Az első pont az, hogy a jelentésben többszöri kérésünk ellenére sem szerepel az a tény, hogy mielőtt az Európai Bíróság meghozta volna a bírák nyugdíjazása ügyében a döntését, már azelőtt a magyar alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította ezt a törvényt. Tehát amikor az Európai Bíróság döntést hozott, ez a törvény már nem volt hatályban” – mondta Navracsics Tibor.
Második kifogásként azt említette, hogy ugyancsak többszöri magyar kérés ellenére sem szerepelt a jelentésben: két hónappal annak publikálása előtt, március 11-én a magyar Országgyűlés már elfogadta azokat a jogszabályi változásokat, amelyeket az Európai Bíróság döntése szükségesnek tartott. Erre nem utal a jelentés egy szóval sem.
Harmadrészt ugyancsak kifogásolja Magyarország azt, hogy a jelentésben nem szerepel az a tény: a folyamat során a magyar kormány és az Európai Bizottság között végig építő szellemű és folyamatos párbeszéd volt, amelynek eredményeként születtek meg a megoldások a vitás kérdésekben.
Végül negyedik pontként azt kifogásolta a magyar kormány – közölte a miniszterelnök-helyettes -, hogy a 2012-ről szóló dokumentumban szó esik a magyar médiatörvényről, minden különösebb indoklás nélkül, noha az Európai Bizottsággal a médiatörvénnyel kapcsolatban folytatott egyeztetések 2011-ben lezárultak, és a közösségi jog vonatkozásában szükségesnek bizonyult jogszabály-módosítások abban az évben megtörténtek. Így Navracsics Tibor szerint 2012-ben már nem volt semmi olyan ügy a médiatörvénnyel kapcsolatban, ami szükségessé tette volna, hogy e törvény a 2012-es jelentésben szerepeljen.
A magyar miniszterelnök-helyettes kiemelte: korábban meglehetősen sok vitájuk volt az Európai Bizottsággal, most azonban – az ír elnökség erőteljes támogatásával – sikerült az alapjogi chartáról szóló jelentésben megjeleníteni azokat a magyar szempontokat, amelyek a jövőbeli jelentésekre vonatkozóan egyfajta kritériumrendszert jelentenek.
E szempontok közül fontosságban kiemelkedik, hogy az értékelési eljárásnak a jövőben az alapszerződésekben szabályozott módon kell zajlania és tényeken kell alapulnia. E tényeknek összehasonlíthatóknak kell lenniük a tagállamok között, és az egész értékelésnek a tagállamok egyenlőségén kell alapulnia – ismertette Navracsics Tibor azt a szempontrendszert, amely megteremtette az alapját annak, hogy végül magyar részről is elfogadják a 2012-es jelentést.
A jelentést elfogadó közös állásfoglalásukban a tagállamok igazságügyi tárcavezetői felszólítják az Európai Bizottságot, hogy az európai alapértékek jobb védelme – különösképpen a jogállamiság és az alapvető jogok érvényesítése – érdekében, valamint az intolerancia szélsőséges formáival, a rasszizmussal, az antiszemitizmussal, az idegengyűlölettel és a homofóbiával szembeni fellépés céljából folytasson “befogadó jellegű párbeszédet” és vitát a tagállamokkal, a többi uniós intézménnyel és a releváns érdekeltekkel.
