Együttműködési megállapodást írt alá Darák Péter, a Kúria elnöke és Jakab András, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Társadalomtudományi Kutatóközpontja Jogtudományi Intézetének igazgatója a közös szakmai munkáról, tapasztalatcseréről a legfelsőbb bírói fórum teljes ülésén hétfőn, Budapesten.
Darák Péter az ülésen köszöntött három, a tavalyi nyugdíjazásból visszatért kúriai bírót.
Höltz Lipót, a Kúria nemzetközi kapcsolatok és európai jogi irodájának igazgatója előadásában elmondta: a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága számára több szempontból is jelentős volt a tavalyi év, hiszen elnökváltás zajlott le, továbbá másfél évtized után 2012-ben először sikerült jelentősen csökkenteni az ügyhátralékot, 150 ezerről 128 ezerre. A prognózisok szerint ez az ügyhátralék fél évtized alatt ledolgozható.
A szakember hozzátette, Magyarország számára fontos lépés, hogy a bíróság valamennyi jelentős döntését 2007-től lefordítják magyarra. Tavaly 27 magyar vonatkozású ítélet született, és mintegy 1800 magyar vonatkozású ügy van folyamatban. A nemzetközi bíróság a beadványok 90 százalékát visszautasítja – mondta Höltz Lipót.
Molnár Ambrus, a polgári kollégium megbízott tanácselnöke beszámolójában az ügyvédi műhibaperekkel kapcsolatban kifejtette: 2012-ben két kúriai döntés is született – keresetindítási, illetve fellebbezési határidő elmulasztása kapcsán -, amely rögzítette, hogy a bírósághoz fordulás, illetve a jogorvoslathoz való jogtól való megfosztás sérti a személyiségi jogokat, és az igényérvényesítés eredményességétől függetlenül önmagában az esély elvonása is alapul szolgálhat a nem vagyoni kártérítéshez. A Kúria mindkét ügyben százezer forintot ítélt meg az ügyvéd ellen pert indító ügyfélnek.
Az államigazgatási, illetve bírósági jogkörben okozott kárért fennálló felelősségnél önmagában a bizonyítékok téves mérlegelése vagy a jogszabály téves értelmezése, illetőleg alkalmazása általában nem váltja ki a kártérítési felelősséget. Ennek megállapításához olyan károkozó magatartás szükséges, amely nyilvánvalóan és kirívóan súlyos jogalkalmazási vagy jogértelmezési tévedés, illetőleg a tények kirívóan okszerűtlen értékelését valósítja meg – derül ki a beszámolóból, amely szerint ilyen kirívóan súlyos jogalkalmazási tévedésnek értékelte a Kúria például azt, amikor az alsóbb fokú bíróság a hiba észlelését követően sem hivatalból, sem pedig kérelemre nem intézkedett ennek kijavításáról.
A fokozott veszéllyel járó tevékenység ügykörében Molnár Ambrus kiemelte azt az esetet, amelyben a Kúria egy nyári bobpályán elszenvedett baleset kapcsán állást foglalt arról, hogy az alperes által üzemeltetett pálya veszélyes üzemnek minősül, aminek a kártérítési felelősség körében van nagy jelentősége.
Tóth Kincső, a Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium megbízott tanácselnöke beszámolójában arról tájékoztatott: az elmúlt évben 49 tárgyalási napon mintegy félszáz különféle közigazgatási ügyben végeztek felülvizsgálatot, így például verseny-, hírközlési, fogyasztóvédelmi, építési, kisajátítási, idegenrendészeti, rendőri igazgatási, közlekedési, környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, bányászati, vadászati, gyám- és szociális, ingatlan-nyilvántartási, műsorszolgáltatási, kamarai és egyenlő bánásmóddal kapcsolatos ügyekben.
A kúriai tanácsnál egy év alatt jelentősen csökkent a folyamatban lévő és az elhúzódó ügyek száma. Tavaly májusban még 236 folyamatban lévő, ezen belül 185 hatvan napnál régebben tartó ügy volt, a jelenlegi 176 folyamatban lévő ügyből 115 a hatvan napnál régebbi. Az ügyek érkezése és elbírálása közt eltelt idő pedig sokkal inkább a fél évhez közelít, míg korábban inkább egy év körül volt – mondta a megbízott tanácselnök.
Az ismertetett jogesetek között volt egy biológia szóbeli érettségivel kapcsolatos közigazgatási per, amelyben a vizsgázó előbb a hatóságokhoz, majd bírósághoz fordult, ám végül a Kúria nem látott lehetőséget arra, hogy az érettségin elért pontszámot felemelje, mivel megítélése szerint a vizsga és a vizsgabizottság működése jogszerű volt.
A Kúria kimondta, hogy “nem gyakorolhatja a bíróság megváltoztató jogkörét, mert a törvényben és a vizsgaszabályzatban foglaltaknak megfelelően lefolytatott vizsga alapján és mérlegelési jogkörben hozott döntéssel megállapított szóbeli eredmény megváltoztatására a felülmérlegelés tilalma miatt és a szakismeret hiányában sincs mód” – tartalmazza a beszámoló.
Katona Sándor, a büntetőkollégium tanácselnöke beszámolójában tájékoztatást adott a többi között arról, hogy a közlekedési büntetőügyek megítélésénél milyen tevékenység fogadható el balesetelhárítónak.
Az eljáró kúriai tanács szerint csak valamilyen vezetési tevékenység értékelhető balesetelhárítónak, például fékezés vagy kikerülés, a duda nem helyettesíti ezt. Ugyanakkor a balesetelhárító tevékenység nem foglalja magában a vészfékezés kötelezettségét, ugyanis az a kisodródás veszélyére tekintettel “önveszélyeztető” jellegű, az pedig senkinek nem róható fel, ha saját élete, testi épsége veszélyeztetésig nem megy el a baleset-elhárítás körében.
Egy másik ügyben az elektromos motorral hajtott kerékpárral kapcsolatban vetődött fel az a kérdés, hogy ha valaki közúton, ittas állapotban vezeti, az az ittas vezetés szabálysértését vagy az ittas járművezetés bűncselekményét valósítja meg. Az eljáró kúriai tanács szerint ez esetben bűncselekményről, nem pedig szabálysértésről van szó.
