Háztartáson belüli helyett kapcsolati erőszaknak nevezhetik a július 1-jén életbe lépő büntető törvénykönyv (Btk.) új tényállását, amelynek szabályozása alá eshetnek azok a kapcsolatok is, amelyeknél az együttélés nem bizonyítható, de a párnak közös gyermeke született.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken terjesztett a parlament elé zárószavazás előtti módosító indítványt, amely változtatna az új Btk.-tényállás tartalmán és elnevezésén is.
Eredetileg hozzátartozó bántalmazásának nevezték volna a családon belüli erőszakról szóló tényállást, majd fideszes képviselőnők javaslatára ezt háztartáson belüli erőszakra módosították, most azonban ez is változhat, kapcsolati erőszakra.
Emellett Navracsics Tibor módosító indítványa alapján azok a kapcsolatok is a szabályozás alá eshetnek majd, amelyeknél az elkövetés idején fennálló vagy korábbi együttélés nem bizonyítható, a kapcsolatból azonban közös gyermek született.
A tárcavezető indoklásában hangsúlyozta, hogy az esetek nagy részében a kapcsolati erőszaknak nem csupán passzív elszenvedője, hanem eszköze is a közös gyermek, illetve a gyermekkel kapcsolatos szülői jogok és kötelezettségek gyakorlása. “Továbbá a közös gyermek léte a bántalmazónak fokozott és garantált hozzáférést biztosít a sértetthez, és változatosabb erőszakformák alkalmazására ad lehetőséget” – írta.
A parlament előtt fekvő törvényjavaslatban – amelyről várhatóan hétfőn szavaznak a képviselők – azt kezdeményezte az igazságügyi minisztérium, hogy a testi sértést, a becsületsértést, a személyi szabadság megsértését és a kényszerítést súlyosabban büntessék, ha az elkövető és áldozata együtt élnek vagy éltek. Egy elfogadott módosító javaslat alapján emellett azt is büntetni fogják, ha az elkövető megalázza vagy súlyos nélkülözésnek teszi ki hozzátartozóját.
Kapcsolódó cikk:
