Bűnszövetkezetben elkövetett csalás gyanújával vád alá helyezték szerda este annak a francia államot megkárosító kártérítési ügynek a jogi főszereplőjét – a döntést meghozó bírót -, amelyben Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója is érintett.
A 86 éves Pierre Estoup, a versailles-i fellebbviteli bíróság egykori elnökét a hétfői őrizetbe vételét követő kórházi ápolása alatt helyezte vád alá az ügyészség.
Ő volt az egyik bíró abban a háromtagú úgynevezett magánbíróságban, amelyhez Lagarde 2007-ben francia pénzügyminiszterként saját hatáskörben azért fordult, hogy megegyezéssel zárja le a Bernard Tapie üzletember és az állam között évek húzódódó vitás ügyet.
Tapie 1993-1994-ben eladta az Adidas sportszergyártó céget egy, az akkor még állami tulajdonú Crédit Lyonnais bank által irányított állami vállalkozásnak. Az adásvétel a cég értéke miatt éveken át tartó pereskedésbe fordult a két fél között. A bírósági döntés alapján az állam végül 2008-ban 403 millió euró kártérítést fizetett Tapie-nak.
A nyomozók azzal gyanúsítják a bírót, hogy a döntés előtt nem hozta nyilvánosságra, hogy régi szakmai és baráti viszony fűzi Tapie ügyvédjéhez, Maurice Lantourne-hoz. Márpedig a bíró a másik két döntnökhöz, Jean-Denis Bredin ügyvédhez és Pierre Mazeaud-hoz, az alkotmánytanács korábbi elnökéhez hasonlóan eskü alatt kijelentette, hogy semmilyen kapcsolat nem fűzi a felekhez, és így az ítélet meghozatalában garantált az objektivitása és a semlegessége.
A vád alá helyezés azt jelenti, bizonyíték van arra, hogy a bíró elfogultan döntött Tapie javára.
Az IMF főigazgatóját pénteken hallgatta meg az ügyben a francia bíróság, amely hamisításban való bűnrészesség és hűtlen kezelés gyanújával nyomoz. A meghallgatást követően Lagarde-ot az egyszerű tanú és a gyanúsított közötti “jogi képviselővel rendelkező tanú” státuszába helyezték, amellyel egyelőre elkerülte a vádemelést.
Időközben Francois Hollande államfő jelezte: az állam bírósághoz fordul az ügyben, mert “ügyel arra, hogy az állami érdekek ne sérüljenek és hogy hozzáférhessen az ügy aktáihoz”. Hírmagyarázók szerint ez azt jelentheti, hogy a kormány magánbíróság ítéletének megsemmisítését szándékozik kérni.
