Az emberi jogok terén tapasztalható globális tétlenség miatt egyre veszélyesebb a világ a menekültek számára – áll az Amnesty International (AI) csütörtökön Londonban kiadott éves világjelentésében, amely különösen élesen elítélte az Európai Unió eljárását e kérdésben.
A világ legnagyobb emberi jogvédő csoportjának 2013-as globális jelentését ismertetve Salil Shetty, az AI főtitkára kijelentette: túl sok ország sérti meg az emberi jogokat a bevándorlás megfékezésének jegyében, és az e címen bevezetett intézkedések sokszor messze túllépnek a jogosnak nevezhető mértékű határellenőrzésen.
Az Amnesty International jelentése szerint az EU például olyan határellenőrzési intézkedéseket alkalmaz, amelyek veszélybe sodorják bevándorlók és menedékkérők életét, és az unió nem hajlandó garantálni még a fegyveres konfliktusok és az üldöztetés elől menekülők biztonságát sem. Tavaly is folytatódott az a gyakorlat, hogy az Afrikából hevenyészett vízi járművökön érkező menekülőket visszafordították az európai partoktól, “a határok szent és sérthetetlen mivoltára hivatkozva”.
A jelentést bemutató szerdai sajtótájékoztatón elhangzott, hogy tavaly világszerte 15 millió menekültet tartottak hivatalosan nyilván; zöműk a fejlődő országokban él. Az Amnesty International adatai szerint az EU évente hivatalosan alig 5500-at fogad be közülük tartós letelepülőként.
A szervezet szerint nem jár el humánusabban az Egyesült Államok sem: évente átlagosan kétszáz olyan menekült hal meg, aki sivatagos területeken átkelve próbál bejutni Amerikába, mivel az amerikai határőrizeti hatóságok a szuverenitás védelmének jelszavával módszeresen áthatolhatatlanná teszik a határ biztonságosabban átjárható szakaszait.
A különböző okokból vándorolni kényszerülők száma 214 millió, és hatalmas azoknak a migránsoknak száma, akik sem hazájukban, sem a befogadó ország részéről semmiféle védelemben nem részesülnek – áll a 300 oldalas jelentésben.
A legrosszabb helyzetben a 12 millió hontalan van, akiknek 80 százaléka nő. Az emberi jogi szervezet kiemeli, hogy a hontalanok száma megegyezik olyan világvárosok lakosságáéval, mint London, Lagos vagy Rio de Janeiro.
A 2013-as világjelentés adatai alapján az elmúlt egy évben 112 országban alkalmaztak kínzást és más embertelen bánásmódot az őrizetesekkel szemben; ez a világ országainak 70 százaléka.
A véleménynyilvánítás szabadsága 101 országban – a világ országainak csaknem kétharmadában – szenvedett csorbát. Az Amnesty International nyolcvan országban dokumentált igazságtalan bírósági eljárásokat, 57 országban tartottak fogva lelkiismereti okokból elítélteket, és a szervezet tudomása szerint tavaly 50 ország belbiztonsági szolgálatai követtek el emberöléseket nem háborús körülmények közepette.
A szíriai konfliktussal kapcsolatban az AI jelentése élesen bírálja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, amiért a testület a halálos áldozatok egyre növekvő száma ellenére sem volt képes a lakosság védelmét szolgáló intézkedéseket hozni. Az emberi jogi szervezet kiemeli a BT állandó tagjai közül Oroszország és Kína szerepét, e két ország ugyanis a jelentés szerint rendre a szíriai szuverenitás tiszteletben tartására hivatkozva védelmezi a Biztonsági Tanács tétlenségét.
Az AI közölte: adatai szerint Szíriában a hatóságok a kínzás és egyéb embertelen bánásmód 31 különböző formáját alkalmazzák civilekkel és felkelőkkel szemben. A szíriai konfliktus miatt eddig 1,4 millióan menekültek külföldre, további négymillióan kényszerültek elhagyni lakhelyüket az országon belül.
Az emberi jogi szervezet jelentése menthetetlennek és elfogadhatatlannak nevezi az állami szuverenitás tiszteletben tartásán alapuló tétlenséget, nem csupán a szíriai vérontás, de például az észak-koreai éhínség, vagy – történelmi visszatekintésben – az 1994-es ruandai népirtás esetében is.
A jelentés a kedvező jelenségek között emeli ki, hogy 2012 végére a világ országainak több mint kétharmada már eltörölte a halálbüntetést. Halálos ítéleteket 21 országban hajtottak végre tavaly. Kínában továbbra is több elítéltet végeznek ki, mint a világ összes többi országában együttvéve. A szervezet azonban – tekintettel arra, hogy a kínai hatóságok államtitokként kezelik a kivégzések számát – az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan ezúttal sem közölt statisztikát vagy becslést a Kínában kivégzettek számáról.
Oroszországgal kapcsolatban a 2013-as jelentés azt állapítja meg, hogy az orosz hatóságok gyakorlatszerűen represszióval válaszolnak az egyre erőteljesebben megnyilvánuló, de békés politikai tiltakozásra is. Változatlanul széleskörű emellett a faji, etnikai, nemi, vallási és politikai alapú diszkrimináció, és folytatódik az emberi jogi aktivisták hatósági zaklatása.
A véleménynyilvánítás szabadságát egyre szűkebbre szabják a hatósági korlátozások, és az orosz média nagy része – néhány csekély példányszámú sajtóorgánum kivételével – gyakorlatilag állami ellenőrzés alatt állt tavaly is. Az állami televízió rendszeresen fő műsoridőben sugároz a kormány bírálóinak lejáratását célzó programokat – áll az AI csütörtöki jelentésében.
Szlovákiával kapcsolatban az Amnesty International kiemeli, hogy folytatódik a roma lakossággal szembeni diszkrimináció, és az ország egész területéről érkeztek jelentések romák kényszerkilakoltatásáról.
A szervezet szerint a szlovák kormány nem sok haladást ért el a romák módszeres diszkriminációjának felszámolásában.
Magyarországról a családfogalom körüli vitákat és a romák megfélemlítését is említik
Az új alaptörvény és módosításai körüli aggodalmakról, és a romákat megfélemlítő szélsőjobboldali csoportokról is beszámolt Magyarországra vonatkozóan az Amnesty International éves jelentésében, amely számos negatív megállapítás mellett a nemzetközi jogvédő szervezet által kedvezőnek tartott fejleményekről is említést tett.
A 2012-re vonatkozó, az emberi jogok érvényesülését összegző jelentés Magyarországra vonatkozó részét bemutató szerdai sajtótájékoztatón Jeney Orsolya magyarországi igazgató elmondta: az új alkotmány egy férfi és egy nő életközösségére szűkítette a család fogalmának jogi meghatározását, ami szerinte aggasztó az azonos nemű párok hátrányos megkülönböztetése miatt. Az Alkotmánybíróság ugyan korábban megsemmisítette a családvédelmi törvény erre alapozott rendelkezését, ám az alaptörvény negyedik módosítása “alkotmányi szinten diszkriminatív családfogalmat használ” – fogalmazott Jeney Orsolya.
Tavaly júliusban új büntető törvénykönyvet fogadtak el, amely az előítélet által motivált támadások meghatározását kiterjesztette azokra a bűntettekre, amelyek alapját a szexuális irányultság, a nemi identitás és fogyatékkal élés jelenti. Civil szervezetek üdvözölték a módosítást, ám aggályaikat fejezték ki az új intézkedések gyakorlatba történő átültetését illetően, hiszen nincsenek érvényben hatékony irányelvek a rendőrség és az ügyészség számára arról, hogy miként kell ilyen ügyeket kivizsgálniuk – olvasható a jelentésben.
A kormány elkötelezte magát, hogy fellép a megfélemlítés ellen, ennek ellenére a romák továbbra is rasszista erőszak áldozatai voltak – fogalmaz a magyarországi elemzés. A 2008-2009-es romák elleni – hat halálos áldozatot követelő – támadásokkal vádolt elkövetők tárgyalása a jelentés megírásáig még nem fejeződött be. A jelentés beszámol a tavaly augusztusban történt devecseri és ceglédi eseményekről is.
Jeney Orsolya külön említést tett a rendőri vezetők által először betiltott, majd a bíróság által mégis engedélyezett tavaly júliusi fővárosi Pride felvonulásról. A melegek jogaiért tartott eseményre több mint 3 ezren mentek el. A szervezők szerint a rendőrség megfelelően biztosította a felvonulást – hangsúlyozta.
Az Amnesty International jelentésének Magyarországgal foglalkozó fejezete beszámol az Alkotmánybíróságot érintő változtatásokról. Számos emberi jogi szervezet emelt szót az ellen, hogy a törvény olyan ésszerűtlen akadályokat gördít a panaszt tenni kívánó polgárok elé, mint például a kötelező jogi képviselet. Kifogásolják továbbá, hogy a parlament eltörölte a kollektív panasztételről szóló rendeletet is.
A jelentés készítői szerint több problémát is orvosolt a médiatörvény tavaly májusi módosítása, így például a nyomtatott és online sajtóban megjelent tartalmak hatóságok általi ellenőrzésének lehetőségét csökkentették, és az újságírói források védelmét erősítették. Hozzáteszik: ennek ellenére az Európa Tanács aggályait fejezte ki például amiatt, hogy a nyomtatott és online sajtót továbbra is arra kötelezik, hogy hivatalosan bejegyeztesse magát, és a médiatörvény továbbra is politikai irányítás alá helyezi a médiát.
Jeney Orsolya egy példát említett, azt, hogy az MTI tavaly szeptemberben becsületsértés miatt indított pert egy újságíró ellen, aki azzal vádolta a nemzeti hírügynökséget, hogy “az adófizetők pénzét a nyilvánosság félrevezetésére használja”. A lépést elítélte az EBESZ sajtószabadságért felelős képviselője, mivel valószínűsíthető, hogy ennek megfélemlítő hatása lehet a független, kritikus újságírókra. Az MTI ezt a feljelentést később visszavonta – emlékeztetett a szervezet magyarországi igazgatója.
A jelentés foglalkozik a magyarországi menekültek helyzetével is. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága tavaly áprilisban bírálta Magyarország menedékkérőkkel kapcsolatos bánásmódját, és arról számolt be, hogy a fogadóközpontokban uralkodó körülmények és a menedékkérők közigazgatási őrizetbe vételének fokozódása miatt az ország elmarad a nemzetközi és EU-normáktól. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága az elmúlt év elején megtiltotta egy menedékkérő Ausztriából Magyarországra való visszaküldését, mert álláspontja szerint fennáll a kínzás és az embertelen bánásmód veszélye.
A sajtótájékoztatón Átol Dorottya, az Amnesty International magyarországi kampánykoordinátora az európai helyzetről szólva elmondta, hogy bár “Nobel-békedíjas az Európai Unió, ennek ellenére nem lehet büszke az emberi jogi bizonyítványára”. Három problémás területről beszélt, így a menekültügyről, a diszkrimináció elleni elégtelen fellépésről, valamint a múlttal való elszámolás hiányáról. Utóbbinál az Európában működtetett CIA-börtönökre utalt.
Az Amnesty International most nyilvánosságra hozott éves jelentése azt vizsgálja, hogy miként alakult tavaly az emberi jogi helyzet a világ 159 országában és 5 régiójában.
