Évtizedes nemzetközi bírálatokat követően a japán parlament szerdán jóváhagyta az ország csatlakozását a gyermekrablás megakadályozására és a határokon átívelő gyermekelhelyezési viták rendezésére hozott hágai egyezményhez.
A Japánnal szembeni bírálatokat az szülte, hogy eddig semmiféle jogorvoslati lehetőségük nem volt azoknak a külföldi állampolgároknak, akiknek japán házastársa közös gyermekükkel együtt a szigetországba távozott beleegyezésük nélkül. A 1980-as hágai egyezmény értelmében a jogellenesen külföldre vitt, 16 éven aluli gyermekeknek a másik szülő kérése esetén vissza kell térniük abba az országba, ahol korábban éltek.
Az Egyesült Államok és egyes európai országok hosszú ideje követelték Japántól az egyezményhez való csatlakozást, mivel észak-amerikai és európai szülők – döntően férfiak – százaitól “rabolták el” gyermeküket japán állampolgárok, több esetben az ezt tiltó bírósági ítéletek ellenére. A helyzetet az is nehezíti, hogy a japán jog nem ismeri a közös felügyelet intézményét, a bíróságok pedig szinte kivétel nélkül az anyáknak ítélik a felügyeleti jogot.
Japán a világ legfejlettebb államait és Oroszországot tömörítő G-8 csoport egyetlen tagja, amely még nem ratifikálta az egyezményt. A szerződéshez való csatlakozást ellenzők arra hivatkoznak, hogy Japán kulturális hagyományai miatt máshogy kezeli a válásokat és a gyermekelhelyezési kérdéseket, mint a nyugati államok.
Az egyezményt a parlamenti jóváhagyást követően a tervek szerint az év végéig ratifikálja Japán, a szerződés hatálya alá tartozó ügyekben csak két város – Tokió és Oszaka – családügyi bíróságai fognak eljárni.
