A képzésük befejezését követő húsz évben tanulmányaik időtartamával megegyező időt kell Magyarországon dolgozniuk az állami ösztöndíjas hallgatóknak a felsőoktatási törvény kedden a parlamentben elfogadott módosítása alapján.
A jogszabályt kormánypárti és jobbikos politikusok szavazataival hagyták jóvá a képviselők.
A kormány korábban, a Felsőoktatási Kerekasztal résztvevőivel kötött megállapodás előtt még azt tervezte, hogy az állami támogatással tanulóknak a képzési idejük kétszeresén át kell idehaza dolgozniuk.
Az elfogadott törvény a hallgatói szerződések említése helyett azt rögzíti: az ösztöndíjas képzés esetében a jelentkezőnek a beiratkozáskor nyilatkoznia kell a képzés feltételeinek vállalásáról, így a későbbi magyarországi munkavállalásról.
Változás az is, hogy azok a volt hallgatók, akik három gyermeket szülnek, mentesülnek a magyarországi munkavállalás feltétele alól, és mentesül az is, aki önhibáján kívül – például betegség miatt – nem tudja teljesíteni. Nem kell fizetniük azoknak sem, akik egy, illetve – osztatlan képzés esetén – két félév után abbahagyják állami finanszírozású tanulmányaikat.
A törvény szerint az ösztöndíjnak vagy egy részének a visszatérítését a munkáltató átvállalhatja, ha a hallgató a képzési feltételeket nem teljesíti. Ebben az esetben a képzési költség inflációval növelt összeget kell visszafizetni (a korábbi kormánytervek szerint a jegybanki alapkamatot három százalékponttal meghaladó kamattal kellett volna törleszteni). A visszafizetésre kötelezettek részletfizetést is kérhetnek: ötmillió forint alatti visszatérítési kötelezettség esetén legfeljebb tíz évre, afölött tizenöt évre szólóan.
