Régóta vitatott kérdés volt a büntetőjogban, hogy indokolt-e a büntetőjog teljes eszköztárával védeni az akár csak egy forintot elérő vagyoni hátrányt okozó cselekményeket; ezt a kérdést a jogalkotó most így döntötte el, bízom benne, hogy helyesen – mondta Répássy Róbert azon a konferencián, amit a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület 2013. május 15-én rendezett az új Büntető Törvénykönyv hatálybalépéséhez kapcsolódva. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában megtartott konferencia fő témája a szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekmények voltak.
A 2013. július 1-jén hatályba lépő új büntető törvénykönyv (Btk.) hatékony, korszerű és egységes kódex, amely szigorú, “tettarányos” büntetőjogi szemléletet tükröz – mondta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerdán Budapesten, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) szakmai konferenciájának megnyitóján. A HENT elnöki tisztségét betöltő Répássy Róbert kitért arra, hogy a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények önálló fejezetet alkotnak az új Btk.-ban. Kiemelte azon lényeges változást, hogy a szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése és az iparjogvédelmi jogok megsértése tényállásokkal összefüggésben bűncselekményi értékhatárt vezet be az új kódex: 2013. július 1-jétől a 100 ezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozó cselekmények szabálysértésnek minősülnek majd.
A HENT által szervezett, mintegy száz jogalkalmazó részvételével megtartott szakmai konferencia célja az volt, hogy lehetőséget biztosítson a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), az ügyészségek és a bíróságok közötti párbeszédre, a szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekményekkel kapcsolatos joggyakorlati kérdések megvitatására, valamint segítse a változó büntetőjogi tényállások alkalmazására való felkészülést.
A konferencián a NAV bűnügyi valamint a vám- és pénzügyőri szakmai területének szakértő munkatársai, ügyészek, bírók, valamint a szellemi tulajdonjogok jogosultjainak képviselői tartottak előadásokat, amelyben az iparjogvédelmi jogokat sértő, valamint a szerzői és szerzői joghoz kapcsolódó jogokat sértő bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárások tapasztalatait osztották meg, valamint elemezték az új Btk. e tényállásokat érintő változásait.
A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése tényállás kapcsán kiemelték, hogy a módosítások a kereskedelmi mértékű jogsértések elleni hatékonyabb fellépést szolgálják azzal, hogy a jövőben csak a százezer forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó elkövetés számít bűncselekménynek; az elkövetőnek a több jogosult szerzői jogait sértő cselekményei törvényi egységet alkotnak, továbbá emelkednek a kiszabható büntetési tételek: az eddigi maximális nyolc év helyett akár tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatók, akik a bűncselekményt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el. Üdvözölték a megszólalók az új büntethetőséget kizáró ok bevezetését is, amely kiveszi azokat a „mindennapos” felhasználói magatartásokat a büntetőjogi felelősségre vonás alól, amelyek során a jogsértés mértéke nem jelentős és a cselekmény közvetett módon sem irányul jövedelemszerzésre. Az iparjogvédelmi jogok megsértése tényállást érintő változás, hogy az elkövetési magatartások köre kibővül, míg az áru hamis megjelölése tényállás címe versenytárs utánzására módosul és kiegészítő jellegűvé válik: ezen módosítások következményeként várható, hogy az iparjogvédelmi jogok megsértése miatt indított büntetőeljárások száma meg fog növekedni.
A büntetőjogi jogérvényesítés számára a legnagyobb kihívás az online elkövetett jogsértések elleni fellépés. A NAV-ban 2011 óta működik az internetes bűncselekmények nyomozására szakosodott Információ-technológiai Osztály, amely jelentős eredményeket ért el, különösen a fizetős FTP oldalak felszámolásában. Az internetes jogsértések elleni fellépésben kiemelkedően fontos szerepet fog játszani az új Btk. által bevezetésre kerülő új intézkedés, amely a jogsértő tartalmak elérhetetlenné tételét fogja lehetővé tenni.
