Alkalmas-e a tárgykörözési rendszer a bűncselekmények felderítésének megkönnyítésére, illetve az ellopott vagyontárgyak megtalálására? Erre a kérdésre kereste a választ hivatalból indított vizsgálatában az alapvető jogok biztosa.
Okkal várhatja el a károsult azt, hogy a hatóság minden szükséges intézkedést megtegyen a vagyon elleni bűncselekmények felderítésére és szankcionálására. Ebben nagy szerepet játszhat, illetve játszhatna az eltűnt tárgyak (okmányok, értéktárgyak, különösen gépjármű) haladéktalan körözése, amire egyébként a rendőrséget jogszabály kötelezi.
Szabó Máté ombudsman vizsgálata során azonban azt tapasztalta, hogy a tárgykörözési rendszer számtalan sebből vérzik. Sok esetben eleve lehetetlen azonnal elrendelni az ellopott tárgy körözését, mert annak tulajdonosa nem tudja megadni az egyedi azonosításra alkalmas jellemzőket, például a kerékpár alvázszámát. Ettől függetlenül is jellemző probléma azonban a késedelem. A vizsgált időszakban gyakran előfordult, hogy a feljelentés megtételekor rendelkezésre állt ugyan minden szükséges információ, mégis napokba került a körözés elrendelése. A késedelem visszavezethető hatásköri, illetékességi bizonytalanságra, munkaszervezési problémákra, illetve arra is, hogy a körzeti megbízotti irodák nem férnek hozzá a körözési információs rendszerhez, így nem is tudják abban rögzíteni a körözést.
A biztos felkérte az országos rendőrfőkapitányt, hogy a tárgykörözéssel kapcsolatos rendőrségi munka hatékonyságának javítása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéséket, illetve a belügyminiszterhez fordult, hogy a készülő új személy- és tárgykörözési törvény megalkotásakor vegye figyelembe a jelentésében foglaltakat. Rámutatott, hogy fontos lenne az állampolgári tudatosság növelése és annak megfontolása, hogy a körözési információs rendszert – megfelelő garanciákkal – esetleg nagyobb nyilvánosság számára is elérhetővé tegyék.
Az ombudsman álláspontja szerint a körözés gyors elrendelése, az esetlegesen szélesebb körű hozzáférés a körözési adatokhoz, továbbá a közterületeken való rendszeres rendőri jelenlét, intézkedés együttesen javulást hozhat a vagyon elleni bűncselekmények felderítésében.
2010-ben a vagyon elleni bűncselekmények száma Magyarországon 273 613, 2011-ben 256 175 volt, az általuk okozott kár 2010-ben 139,9 milliárd forint, míg 2011-ben 123,6 milliárd forint volt.
