Elkészült a kormány hivatalos álláspontja az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgáló európai parlamenti (EP-) jelentés tervezetéről, amelyet a portugál, zöldpárti Rui Tavares mutatott be a múlt hét elején – közölte szerdán magyar újságírókkal a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára Brüsszelben.
Győri Enikő elmondta, hogy a dokumentum minden egyes pontját tételesen elemezték, és minden kifogásolt részhez megjegyzést fűztek. A megjegyzésekkel ellátott jelentéstervezetet még kedden eljuttatták Rui Tavaresnek, akivel az államtitkár szerdán Brüsszelben személyesen is tárgyalt.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy a kormány a jelentés előtt készült mind az öt munkadokumentumhoz is fűzött megjegyzéseket, és ezekben is a tényekre helyezte a hangsúlyt.
“Sajnos, csalódottan vettük tudomásul, hogy a tényeket figyelmen kívül hagyja ebben a jelentésben” – szögezte le Győri Enikő.
Az államtitkár arról is beszélt a portugál képviselővel, hogy hol húzódnak a határok, vagyis mi az, amit elő lehet írni egy tagállamnak, és mi az, amit nem. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a Tavares-jelentés tervezete “elég súlyos megállapításokat” tesz, hogy mit kellene csinálnia Magyarországnak és az uniós intézményeknek.
Ezek egy jelentős részének nincs jogalapja – szögezte Győri Enikő, aki rámutatott, hogy nem lehet kijelenteni, hogy Magyarországon nincs jogállam, ha ezt tényekkel nem támasztják alá.
“Az nem lehet, hogy ő kijelenti, hogy mi megsértettük az unió alapértékeit, és ez mindent felülír” – hangoztatta az államtitkár, aki kifejtette, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni az uniós szerződés négyes cikkét, amely a tagállamok alkotmányos hagyományainak és nemzeti identitásának tiszteletben tartását írja elő. Annak ellenőrzése pedig, hogy a tagállamok betartják-e az uniós jogot, az Európai Bizottság feladata, nem pedig az Európai Parlamenté.
Győri Enikő a kettős mérce alkalmazásának lehetőségéről is beszélt Rui Tavaressel, hogy például tehet-e olyan ajánlást, miszerint az elmúlt 3 év intézkedéseit vissza kell vonni.
“Ha megmondják, hogy Magyarországon milyen legyen az alkotmánybíróság, akkor elvárom, hogy a többi tagállamnak is megmondják ezt” – húzta alá Győri Enikő.
Az államtitkár találkozott az EP állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának több tagjával is – liberálisokkal, zöldekkel, konzervatívokkal egyaránt -, és úgy vélte, hogy erősen politikai hovatartozás kérdése, ki milyen véleményt fogalmaz meg a kérdésben.
“Az objektivitáshoz és a tények tiszteletben tartásához a magyar kormány minden körülmények között ragaszkodni fog” – húzta alá az államtitkár.
A kormány által azonosított ténybeli tévedésnek nevezte Győri Enikő azt, hogy a jelentéstervezet szerint például az új alaptörvényt mindössze egy hónap alatt fogadta el a törvényhozás. Emellett Tavares a Velencei Bizottságnak arra az állásfoglalására is hivatkozik, amely még el sem készült, mi több, annak maradéktalan teljesítését várja el Magyarországtól.
Nem igaz a kormány szerint az sem, hogy az alaptörvény negyedik módosítása megfosztotta volna az alkotmánybíróságot attól a jogától, hogy tartalmilag vizsgálhassa az alaptörvényt, noha ennek lehetőségét maga az alkotmánybíróság is kizárta korábbi határozataiban, és erre az uniós tagállamok többségében sincs mód, sőt több országban nincs is alkotmánybíróság.
A kormány külön visszautasítja a romaellenességgel és antiszemitizmussal kapcsolatos megállapításokat. Az államtitkár arra is rámutatott, hogy a jelentés “mélyen elhallgatja”, hogy a romagyilkosságok nem a mostani kormány ideje alatt történtek, és az Orbán-kabinet több intézkedést hozott a gyűlöletbeszéd, az antiszemitizmus és a romaellenesség ellen. A jelentés arról tesz említést, hogy a parlament több jogszabályt is elfogadott “a rasszista gyűlöletkeltés és a gyűlöletbeszéd leküzdése érdekében”.
A jelentéstervezet azt is kifogásolja, hogy túl sok kérdést szabályoznak sarkalatos törvények, az államtitkár viszont rámutatott, hogy ezt a jogintézményt nem a mostani kormány vezette be, ez korábban is létezett. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogával kapcsolatban Győri Enikő megjegyezte, hogy például Hollandiában is létezik hasonló megoldás.
Az államtitkár szerint értelmezhetetlen, hogy a jelentés a jogállamiság visszaállítására szólít fel, és úgy vélte, a dokumentumban erőteljesen keverednek a jogi és a politikai elemek.
Az államtitkár megjegyezte, világossá tette Rui Tavares számára, hogy Magyarországtól nem kell megvédeni az Európai Unió értékeit, mert Magyarország azokat maximálisan tiszteletben tartja. Győri Enikő szerint tárgyalópartnerei közül többen – kimondva vagy kimondatlanul – elismerték, hogy “azért ez egy politikai játék”, és emlékeztetett, hogy egy év múlva Magyarországon országgyűlési, Európában pedig EP-választás lesz.
Rui Tavares hajlandó pontosítani jelentéstervezetét
Megkapta a magyar kormány észrevételeit, és ahol ténybeli tévedések vannak, ott természetesen hajlandó módosítani, pontosítani és kiegészíteni jelentéstervezetét Rui Tavares.
A portugál, zöldpárti európai parlamenti (EP-) képviselő, az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgálni hivatott jelentés készítője ezt maga mondta az MTI-nek szerdán Brüsszelben adott exkluzív interjúban.
Az EP állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottságának tagja úgy vélekedik, hogy sok esetben nem a tények képezik vita tárgyát, hanem azok interpretációja, arról viszont szívesen vitázik, és azzal is tisztában van, hogy sem az EP-bizottság, sem az EP plenáris ülése nem a mostani formájában fogadja el ezt a tervezetet.
“Meg kell mondanom, hogy a javítások listája nem túl hosszú, nem hosszú ugyanis a tervezetben talált ténybeli hibák listája sem. Persze van, amit lehet pontosítani, vagy ki lehet egészíteni, és ezt meg is fogom tenni” – húzta alá a portugál politikus.
Tudatta ugyanakkor azt is, hogy ő maga is kérte egy ténybeli tévedés korrigálását a magyar kormánytól. Úgy tudja ugyanis, hogy Győri Enikő államtitkár is beszélt arról korábban, és a kormány honlapján is szerepelt, hogy Tavares a kommunista pártban kezdte politikai karrierjét.
“Ez nem igaz. Ahogy az ötvenes évek Amerikájában mondták: nem vagyok és sosem voltam tagja a kommunista pártnak” – szögezte le a portugál politikus, aki egyúttal azt kérte, hogy ez többé ne hangozzon el, mert “félreértésekhez vezethet a jelentéstervezet értelmezésével kapcsolatban”.
Tavares elmondta, hogy tudomásul veszi a magyar kormánynak azt az elképzelését, és egyet is ért azzal, hogy a jelentéstervezetben megfogalmazott ajánlásoknak minden tagállamról szólnia kell, az alapjogokat minden tagállamban be kell tartani.
“Az én mandátumom ugyanakkor arra vonatkozik, hogy Magyarországról készítsek jelentést” – jelentette ki Tavares, kiemelve, hogy a jelentéstervezet készítésekor amennyire csak lehet, arra törekedett, hogy a dokumentum ne csak Magyarországról szóljon, hanem minden tagállamról.
Az uniós szerződés értelmezésével kapcsolatban Tavares kifejtette: nem kell hierarchiát felállítani a szerződés egyes pontjai között ahhoz, hogy az ember megértse, hogy az egyes cikkek más és más területeket szabályoznak, és összefüggésben állnak egymással.
“Komolyan mondja, hogy az unió alapjait, értékeit lefektető kettes cikk, amely a demokráciáról, a jogállamiságról, az emberi jogokról szól, pontosan ugyanazon a szinten van, mint az, amelyik a migránsok áramlásának kezelését vagy az eurózóna megvalósítását szabályozza?” – tette fel a kérdést Tavares, aki szerint a szerződés világosan kimondja, hogy a kettes cikkben kimondott értékek az Európai Unió alapjai. Ha mindez csak papíron létezik, akkor az unió polgárai joggal mondhatják, hogy az EU nem tette a dolgát, hogy megvédje alapvető jogaikat – emelte ki Tavares, aki a szerződés harmadik cikkére hivatkozva úgy érvelt, hogy az európai intézmények nemcsak passzív felelősséggel viseltetnek az alapjogok érvényesüléséért, hanem aktívan elő is kell azt mozdítaniuk.
A képviselő a kettős mércével kapcsolatos kérdésre úgy reagált, hogy az európai intézményeknek azt is kötelességük biztosítani, hogy ne legyen kettős mérce. Éppen ezért a jelentéstervezetben arra törekedett, hogy az ajánlások azt is szavatolják, az alapjogok mindenkire egyformán, kettős mérce nélkül érvényesek legyenek, vagy olyan mechanizmusok jöjjenek létre, amelyek minden tagállamra egyformán vonatkoznak.
“A kettős mércét el kell kerülni” – szögezte le az EP-képviselő.
