A bíróságoknak támogatásra és az igazságszolgáltatás többi szereplőjének együttműködésére van szükségük, hogy javuljon az eljárások hatékonysága, eredményessége – mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke budapesti sajtótájékoztatóján csütörtökön.
Handó Tünde átfogó vizsgálatot rendelt el a Fővárosi Törvényszéken annak kapcsán, hogy a közelmúltban egy súlyos, élet elleni cselekmények miatt indult büntetőperben meg kellett szüntetni több vádlott előzetes letartóztatását, miután letelt annak törvényben rögzített négyéves időtartama. A vádlottak házi őrizetbe kerültek.
Az eset kapcsán a törvényszék korábban többek között azt közölte, hogy amikor a vádirat benyújtásával megkezdődött a bírósági szakasz, a vádlottak már több mint 2 éve előzetes letartóztatásban voltak, a hemogenetikai (DNS) szakvélemény pedig több mint másfél évvel a megszabott határidő után készült el. Emiatt az eljáró bíró bírságot szabott ki a szakértői intézetre, amely egyébként költségvetési intézmény.
Az OBH elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: az igazságügyi minisztertől és a parlament alkotmányügyi bizottságának egyik tagjától is kérdéseket kapott azzal kapcsolatban, hogy mi vezethet a hasonló esetekhez, és milyen intézkedésekkel lehet ezt megelőzni.
Handó Tünde azt kérte a Fővárosi Törvényszék vezetésétől, hogy vizsgálják meg a soron kívüli ügyek gyakorlatát. Egy ügy a törvény kötelező rendelkezése folytán számos okból lehet soron kívüli, így többek között akkor, ha vádlottja előzetes letartóztatásban van vagy fiatalkorú, vagy maga az ügy tárgyi súlya miatt kiemelt.
A törvényszéki rendszerszintű vizsgálat, melynek két hónap múlva várható eredménye, kiterjed majd arra is, hogy az úgynevezett foglyos ügyekben mikor kerül sor a vádemelésre, a vádiratban hivatkozott bizonyítékok beszerzése megtörtént-e a nyomozás során, vagy ez a feladat bizonyos mértékig a bíróságra hárul, a bírák milyen intézkedéseket tesznek, milyen szankciókat alkalmaznak, hogy ne szenvedjen késedelmet az ügy.
Handó Tünde hangsúlyozta, hogy elismerés illeti a nagy munkateherrel dolgozó fővárosi bírákat, akik a nehéz munkakörülmények ellenére is képesek javuló ügyforgalmi adatokat produkálni: nő a befejezett és csökken általában a folyamatban lévő, illetve az egy bíró kezén egyszerre folyamatban lévő ügyek száma.
Az OBH vezetője kiemelte, hogy a nagy vitákat kiváltó ügyáthelyezés intézménye is éppen azt a célt szolgálja, hogy a legleterheltebb központi régió bíróságait bizonyos mértékig megpróbálják tehermentesíteni. Tavaly kevesebb mint félszáz ügyáthelyezésre került sor, az áthelyezett ügyek fele már be is fejeződött, és a többi is nyilvánvalóan gyorsabban halad, mintha a fővárosban tárgyalnák. Továbbá a többi fővárosi ügy is hamarabb elintéződhet, ha egy-egy sok vádlottas, bonyolult, hosszadalmas bizonyítást igénylő pert sikerül a kevésbé leterhelt bíróságokhoz átcsoportosítani.
Handó Tünde elmondta, hogy a bíróságok sok segítséget kaptak az elmúlt másfél évben: több száz fővel nőtt a bírósági ügyintézők és titkárok száma, számos jogszabály-módosítást történt annak érdekében, hogy bizonyos eljárások egyszerűbben elintézhetők legyenek, mindez azt a célt szolgálja, hogy a bírák minél inkább az érdemi ítélkező munkára koncentrálhassanak. Az eljárások hatékonyságát célzó jogszabály-módosítások várhatóan folytatódnak, tervezik a szintén nagyon leterhelt Fővárosi Ítélőtábla illetékességi területének szűkítését, a megürülő bírói álláshelyeket pedig nem automatikusan ott töltik fel, ahol eddig működtek, hanem oda irányítják át, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Például a Fővárosi Törvényszék nyolc bírói státust kapott ily módon az elmúlt egy évben.
Az OBH elnöke az igazságszolgáltatásban évtizedek alatt felhalmozódott problémák megoldásához további támogatást kért a jogalkotótól, a bírói kartól, és türelmet a közvéleménytől.
Handó Tünde kiemelte: az igazságszolgáltatásnak több szereplője van – így például az ügyvédek, ügyészek, szakértők, tanúk -, ezért nem lehet egyedül a bíráktól számon kérni a hatékonyságot. Az eljárások csak akkor lesznek gyorsak és eredményesek, ha minden résztvevője együttműködik, teljesíti kötelességét, és magas szinten látja el feladatait.
Például a szakértők kirendelésével komoly gondok vannak, kevés az intézet és nagyon leterhelt, ezt maguk a szakértők is jelzik – fűzte hozzá Handó Tünde.
Újságírói kérdésre válaszolva az OBH elnöke hangsúlyozta, hogy a nemzetközi egyezményekkel, az emberi jogi bíróság döntéseivel, de a saját személyes véleményével is ellentétes lenne egy olyan szabályozás, amely nem korlátozná az előzetes letartóztatások időtartamát, bármilyen súlyos bűncselekményekről legyen is szó. Az állam feladata, hogy minél hamarabb döntsön a megvádolt személyek bűnösségéről vagy ártatlanságáról, és az eljárás során esetlegesen szükségessé váló előzetes letartóztatás minél rövidebb ideig tartson.
