Elfogadta keddi ülésén a francia kormány az igazságügyi minisztérium törvénytervezetét a korrupciós és jelentős adócsalási ügyekben országos hatáskörrel eljáró “pénzügyi ügyészi” poszt létrehozásáról.
Az új intézményről a közélet tisztaságának javítása végett azt követően hozott döntést Francois Hollande államfő, hogy Jérome Cahuzac volt költségvetési miniszter, aki az adócsalás elleni küzdelemért is felelős volt, márciusban lemondott, miután hónapokon át hazudott eltitkolt külföldi bankszámláival kapcsolatban.
A bírói szakszervezetek több szempontból is kifogásolták az intézkedést. Szerintük a tervezet szerint az államfő által kinevezett új ügyész függetlensége nincs biztosítva. A pénzügyi ügyész felettese a párizsi főügyész lesz, de az igazságügyi miniszter javaslatára, a bírói tanács jóváhagyását követően az államfő fogja kinevezni, hasonlóan a többi francia ügyészhez.
A bírók azt sem értik, hogy miért van szükség egy új szervezetre, amikor a 2004-ben létrehozott Régióközi Különleges Különíróságokat (JRS) hasonló céllal hívták életre.
“Országos hatáskörű korrupcióellenes ügyészség még nem létezik, sajnálom, de nem létezik, ez minden szempontból innováció” – mondta a kormányülést követően Christiane Taubira, a tervezetet előkészítő igazságügyi miniszter. Hozzátetette: “A korrupció, az adócsalás, a pénzmosás elleni harc olyan szándék, amelyhez eszközt és képzett munkaerőt biztosítunk”. Szerinte “a demokráciát gyengíti, ha a közvélemény úgy véli, hogy a választott vezetők korruptak”.
A tervezet szerint a korrupcióellenes ügyészségen mintegy ötven vizsgálóbíró és különleges nyomozó fog dolgozni. A hivatal létrehozásával az 1975 óta létező 36 regionális különleges különbíróság megszűnik, az őket eddig összefogó nyolc JRS hatásköre viszont kiszélesedik.
