A Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárása olyan közjogi jellegű eljárás, amelynek középpontjában nem a jogi norma egyedi ügyre alkalmazása, hanem az önkormányzati norma és más jogszabály konfliktusa áll – foglalt állást a Kúria.
A bíró saját meggyőződése esetén kezdeményezheti az önkormányzati tanács előtti eljárást. A bírói kezdeményezésnek az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése vizsgálatára kell irányulnia ahhoz, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa érdemben el tudja bírálni annak megalapozottságát
A Kúria Önkormányzati Tanácsának jogköre az önkormányzati aktusok, azon belül a rendeleti aktusok vizsgálatára terjed ki. A Kúria ebben a jogkörében normakontroll tevékenységet lát el, amelynek a lényege annak megállapítása, hogy az önkormányzati rendelet nem ütközik-e az Alaptörvény T cikk (2) bekezdésében megjelölt más jogszabályba.
A Kúria tehát új hatáskörében olyan döntést hozó fórummá vált, amely nem dönti el, de a perben alkalmazandó jogszabály alkalmazhatóságáról tett megállapításai révén alakítja a jogvitát lezáró bírói döntés tartalmát. A Kúria normakontroll hatáskörét ezért közvetlenül nem az alanyi jogok érvényesítése, hanem általános jogi érdekűség vezérli. Bírói kezdeményezés esetében az alkalmazandó önkormányzati rendelet törvényességével (jogszerűségével) kapcsolatos bírói kételyeket igazolja vissza vagy oszlatja el. A Kúria Önkormányzati Tanácsának határozatai – a normakontroll eljárás sajátosságainak megfelelően a Bszi. 55. § (4) bekezdése értelmében erga omnes hatályúak, és ellenük nincs helye további jogorvoslatnak. A Kúria ezen döntései tehát nem eldöntik a jogvitát, hanem beépülnek a jogvitát eldöntő bírói ítéletbe, határozatba.
A kifejtettek értelmében a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárása olyan közjogi jellegű eljárás, amelynek középpontjában nem a jogi norma egyedi ügyre alkalmazása, hanem az önkormányzati norma és más jogszabály konfliktusa áll.
Az eljárás célja nem egyedi ügyek eldöntése. Az indítványozó nem alanyi jogot érvényesítő személy, hanem az ügyek egy részében a bíró lehet, míg a döntés címzettje az erga omnes hatály folytán „mindenki”. A Kúria Önkormányzati Tanácsa előtti eljárás lényege pedig — a hatályos szabályok alapján — nem ténykérdés, azaz a bizonyítás nem a tényállás megállapítása és ahhoz kapcsolódó jogértelmezés, hanem norma normával való összevetése és ennek kapcsán jogértelmezés.
Az Önkormányzati Tanács eljárása tárgyára, tartalmára, indítványozójára és a hozott döntés címzettjére tekintettel nem alkalmas fóruma annak eldöntésére, hogy a normakontroll eljárás alapjául szolgáló perben érintett ingatlan BVKSZ szerinti keretövezeti besorolása helyesen, a fővárosi közgyűlés rendeletében foglaltaknak megfelelően került-e minősítésre.
