Lezárult az Európai Bizottságnak a magyar alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos jogi elemzése. A brüsszeli testület több levelet is küldött a kormánynak, amelyben további tájékoztatást kér – tudatta csütörtökön a bizottság szóvivője.
Pia Ahrenkilde Hansen úgy fogalmazott, hogy a bizottság a jogi elemzés lezárultát követően három “adminisztratív” levelet küldött a magyar hatságoknak. Ezekben Brüsszel további információkat kér az alaptörvény azon pontjairól, amelyekkel kapcsolatban korábban José Manuel Barroso, a bizottság elnöke aggályokat fogalmazott meg.
Elsőként a szóvivő az alaptörvény negyedik módosításának 17. cikkét emeli ki, amely az Európai Bíróság fizetési kötelezettséget jelentő ítéleteire vonatkozik. Ez a passzus eredetileg az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek része volt, az Országgyűlés a márciusban elfogadott alaptörvény-módosítással emelte az alkotmányba. Ennek értelmében immáron az alaptörvény rendelkezik arról, hogy mindaddig, amíg az államadósság a bruttó hazai termék felét meghaladja, “különadót” kell kivetni, ha valamilyen bíróság, például az Európai Unió Bírósága ítéletével fizetési kötelezettséget ró a magyar államra, és ennek teljesítésére a költségvetésben nincs elegendő pénz.
További tájékoztatást kér emellett Brüsszel az alaptörvény negyedik módosításának ötödik cikkében foglaltakról, arról a passzusról, amely a választási kampányok, így az európai parlamenti választási kampány idején is a politikai hirdetések közzétételére vonatkozó korlátozásokat vezet be. Ez a rendelkezés az alaptörvény Szabadság és felelősség című szakaszába került bele márciusban; az alkotmány IX. cikke ennek értelmében azt mondja ki, hogy a parlamenti választáson országos listát, illetve az európai parlamenti választáson listát állító pártok a voksolást megelőző kampányidőszakban kizárólag a közszolgálati médiában, egyenlő feltételek mellett és ingyen tehetik közzé politikai hirdetéseiket.
A harmadik adminisztratív levélben a negyedik alaptörvény-módosítás 14. cikkéről kér további tájékoztatást az Európai Bizottság, amely az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének ügyáthelyezési jogkörét rögzíti. Ez a passzus arról rendelkezik, hogy az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése és a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése érdekében sarkalatos törvényben meghatározottak szerint az OBH elnöke sarkalatos törvényben meghatározott ügyek tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki.
A bizottság szóvivője azt is tudatta, hogy Brüsszel mindhárom levélre egy hónapon belül választ vár a magyar hatóságoktól, és annak birtokában dönt majd a további lépésekről, így arról is, szükségesnek látja-e, hogy hivatalosan kötelezettségszegési eljárást indítson.
Brüsszel egyelőre szakmai szinten várja a kérdések tisztázását a magyar hatóságoktól
Az Európai Bizottság részéről egyelőre nem a biztosok politikai testületének állásfoglalásaként, hanem főigazgatói, vagyis szakmai szinten fogalmazták meg azokat a kérdéseket, amelyeknek az egyértelmű tisztázását várják a magyar hatóságoktól a legutóbbi alkotmánymódosításokkal kapcsolatban – közölte az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény pénteki sajtótájékoztatóján Olivier Bailly szóvivő.
Megerősítette azt a csütörtök esti közlést, hogy a brüsszeli bizottság részéről lezárult a magyar alkotmánymódosítások elemzése. Kiemelte: továbbra is súlyos aggályaik vannak azt illetően, hogy e módosítások összhangban állnak-e az EU-joggal.
A bizottsági szóvivő emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor a Barroso-levélre még aznap válaszolt, és abban közölte, hogy törvényalkotási lépések történtek az érintett kérdésekben, valamint megerősítette elkötelezettségét a brüsszeli bizottsággal való együttműködés mellett, az uniós joggal való összhang biztosítása érdekében.
“Ezt természetesen üdvözölni kell, és ezután olyan hatékony cselekvésnek kell következnie Magyarország részéről, amely választ ad a bizottság által megfogalmazott minden aggodalomra” – mondta Olivier Bailly.
A szóvivő emlékeztetett arra is, hogy az Európai Bizottság szorosan együttműködik a strasbourgi székhelyű Európa Tanáccsal és a Velencei Bizottsággal, amely június 15-ikére, illetve 16-ikára készül el szakvéleményével. Az Európai Parlamentben a nyárra szintén készítenek jelentést Magyarországról – tette hozzá.
