A szakvélemény, amelyet a kormány megrendelésére nemzetközi jogászok készítenek az alaptörvény negyedik módosításáról, francia, angol és magyar nyelven is hozzáférhető lesz a Külügyminisztérium honlapján – közölte Martonyi János tárcavezető Harangozó Gábor (MSZP) országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére kedden.
A Külügyminisztérium április közepén hozta nyilvánosságra, hogy nemzetközi jogi szakvéleményt készíttet, válaszul a kormány politikáját, az alkotmányozást és egyes törvényeket bíráló külföldi megnyilvánulásokra. Nemzetközileg elismert alkotmányjogászokat kértek fel, hogy formáljanak véleményt az alaptörvény negyedik módosításáról, illetve az ahhoz kapcsolódó törvények tartalmáról – tették hozzá.
Harangozó Gábor a szakvéleménnyel kapcsolatban azt tudakolta, hogy Martonyi János kiket kért meg a feladat elvégzésére, milyen jogi formában – például megbízási szerződéssel – végzik a munkájukat a szakértők, és részesülnek-e díjazásban.
A külügyminiszter az Országgyűlés honlapján kedden közzétett írásbeli válaszában kifejtette: a szakvélemény elkészítésének és fordításának várható költsége 10 millió forint, amelyet a Miniszterelnökség által létrehozott alapból fedeznek. “Különlegesen fontos érdek fűződik ahhoz, hogy fellépjünk a Magyarországot érintő megalapozatlan támadásokkal szemben, ezért érthető, hogy egy magas színvonalú szakvélemény elkészítését a Miniszterelnökség finanszírozza” – írta.
Martonyi János emlékeztetett arra: azért, hogy a Külügyminisztérium az alaptörvénnyel és annak módosításával kapcsolatos érvrendszerét minél megalapozottabban alakíthassa ki, Trócsányi László nagykövetet, alkotmányjogászt kérte fel, hogy ajánljon néhány nemzetközileg elismert alkotmányjogászt, aki az alaptörvény negyedik módosításáról nem hivatalos szakvéleményt készítene. A miniszter később írásban kért fel három ismert jogászprofesszort, hogy ezt a munkát végezze el.
A Külügyminisztérium e szakértői véleményt nem a Velencei Bizottság “ellenvéleményeként” kívánja megjeleníteni, hanem a kormányzati érvrendszer megfogalmazásához akarja felhasználni – magyarázta a tárcavezető. Hozzátette: az ilyen tanácsadó vélemények elkészítése a kormányzati munkában természetes, és bevett gyakorlatnak számít.
Kérdésében Harangozó Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy Trócsányi László a Velencei Bizottság tagja, és a testület tagjai “nem kaphatnak és nem követhetnek semmiféle utasítást”. A tárcavezető válaszában azt írta, hogy Trócsányi László a bizottság póttagja, így a Külügyminisztérium által megrendelt szakértői anyag megírásában nem vesz és nem is vehet részt. Feladata csak az volt, hogy javaslatot tegyen elismert alkotmányjogászokra – írta Martonyi János.
Hangsúlyozta: Trócsányi László mint az alkotmányjog professzora és nagykövet tanulmányokban, konferenciákon kifejti az alaptörvénnyel kapcsolatos álláspontját, a Velencei Bizottság főtitkárságának felkérésére pedig részt vesz más országok jogszabályait érintő jelentések elkészítésében.
Martonyi János márciusban nyilatkozott úgy, hogy Magyarország nyitott a párbeszédre, és felkéri a Velencei Bizottságot, hogy mondjon véleményt az alaptörvény módosításáról.
