Önkényesen helyezték előzetes letartóztatásba az ukrán hatóságok Julija Timosenko korábbi ukrán kormányfőt, a fogva tartás jogosságát később sem vizsgálták felül, Timosenkónak pedig nem volt módja kártérítést követelni, amiért jogellenesen tartották fogva – mondta ki keddi, egyelőre nem jogerős ítéletében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága.
Julija Timosenko azt állította, azért rendelték el előzetes letartóztatását, hogy kiszorítsák a politikai közéletből, s ne indulhasson a tavalyi választásokon. A strasbourgi törvényszék szerint Timosenkót azért helyezték előzetes letartóztatásba, hogy megbüntessék, amiért semmibe veszi az eljárást.
“Ezért a bíróság úgy ítéli meg, (Julija Timosenko) szabadságának korlátozása nem azt a célt szolgálta, hogy jogsértés alapos gyanúja miatt kompetens jogi hatóság elé állítsák, hanem más okoknak tudható be” – fogalmaz a strasbourgi bíróság.
Timosenko azzal fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, hogy fogva tartásának körülményei sem Kijevben, sem Harkovban nem voltak megfelelőek, nem kapott megfelelő orvosi ellátást, jogalap nélkül, önkényesen, hátsó szándéktól vezérelve rendelték el előzetes letartóztatását, és ezért semmilyen kártérítést nem követelhetett.
A bíróság egyértelműen úgy határozott, hogy Timosenko fogva tartása mindvégig jogtalan és önkényes volt, sőt, Ukrajna már azzal is megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezményt, hogy Timosenkót határozatlan időre helyezték vizsgálati fogságba, mert ez eleve ellentétes a dokumentummal. Strasbourg annak veszélyét sem látta megalapozottnak, hogy Timosenko el akart volna szökni, hiszen nem szegte meg a lakhelyelhagyási tilalmat, és megjelent a bíróságon. Az ukrán hatóságok által felhozott ok – az eljárás akadályozása és a bíróság semmibevétele – önmagában nem indokolja az előzetes letartóztatást, amely ellen Timosenko érdemben jogorvoslattal sem élhetett az ukrán jogrendben lévő olyan joghézag miatt, amely ezt nem teszi lehetővé. Ebből kifolyólag pedig a politikus kártérítést sem kérhetett és nem is kaphatott.
A testület ugyanakkor azt a panaszt nem tartotta megalapozottnak, hogy a volt miniszterelnökkel szemben kórházba szállításakor tavaly áprilisban embertelen vagy megalázó bánásmódot tanúsítottak volna. A volt miniszterelnök azt állította, hogy akarata ellenére szállították kórházba, aminek során megsérült, az ezzel kapcsolatos panaszait pedig nem vizsgálták ki megfelelően. Szerinte ez kimerítette az embertelen vagy megalázó bánásmód fogalmát, a bírák viszont másként döntöttek. Timosenko a strasbourgi törvényszék szerint kétszer is elutasította, hogy igazságügyi orvosi vizsgálatnak vesse alá magát, sérüléseit pedig verésen kívül más is okozhatta, ezért nem látta a bíróság bizonyítottnak az embertelen bánásmódra vonatkozó panaszt.
A bíróság kedden azt is kimondta: bár rabsága alatt Timosenkónak időnként valóban nélkülöznie kellett a meleg vizet, a fűtést vagy a napfényt, ez sem merítette ki az embertelen bánásmód fogalmát. A bírák szerint “tetemes” dokumentáció támasztja alá azt is, hogy a volt ukrán miniszterelnök lényegesen jobb egészségügyi ellátásban részesült, mint az átlagos ukrajnai börtönlakók. Az emiatt tett panaszait elutasította a törvényszék. Miután Timosenko kártérítés megállapítását nem kérte a strasbourgi bíróságtól, ilyet nem is ítélt meg neki a törvényszék.
Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának néppárti elnöke úgy értelmezte az ítéletet, hogy az igazolja, hogy Timosenkót politikai okokból fogták perbe és ítélték el.
“Timosenkót haladéktalanul szabadon kell engedni” – szögezte le közleményében a német konzervatív képviselő, aki szerint Ukrajna “még mérföldekre van attól”, hogy megfeleljen az európai mércének. Brok szerint ráadásul nem menti fel az ukrán hatóságokat, hogy a strasbourgi törvényszék nem marasztalta el őket embertelen, megalázó bánásmód miatt, mert ez formai okokból, egy hiányzó orvosi vizsgálat miatt történt.
Julija Timosenko az ellene folytatott büntető eljárások miatt is panasszal fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, a törvényszék azokat külön beadványként kezeli, amelyekben később hoz majd ítéletet.
Az ukrán főügyészség szerint jogszerű volt Timosenko letartóztatása
Az ukrán főügyészség a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) a keddi határozata ellenére kitart amellett, hogy törvényesen helyezték letartóztatásba Julija Timosenko volt ukrán kormányfőt.
Erről Mihail Sorin, a testület ügyészségi letartóztatási eljárásokkal foglalkozó főosztályának vezetője nyilatkozott kedden az ukrán média képviselőnek. Arra hivatkozott, hogy Timosenkót a 2009-es orosz-ukrán gázmegállapodás aláírásával kapcsolatos bűnvádi eljárásban 2011 nyarán a régi – még a szovjet időkben hozott, ám azóta nemrég módosított – ukrán büntető törvénykönyv szabályai alapján helyezték előzetes letartóztatásba.
Eközben az ukrán igazságügyi minisztérium sajtóközleményben jelentette be, hogy a strasbourgi bíróság első fokon meghozott – egyelőre nem jogerős – döntését tanulmányozza, és a jogszabályok szerinti három hónapos határidőn belül eldönti, megfellebbezi-e azt.
Olekszandr Lavrinovics ukrán igazságügy-miniszter úgy vélekedett, hogy a strasbourgi bíróság keddi határozata még nem elegendő alap Timosenko szabadon bocsátásához.
A EJEB határozatát viszont üdvözölte a Julija Timosenko mögött álló Haza párt, és követelte Timosenko azonnali szabadon bocsátását, hivatkozva a kijevi vezetés által az Európai Unió előtt a társulási megállapodás aláírásáért vállalt kötelezettségeire.
Az ellenzéki Haza Párt szövetségese, Vitalij Klicsko, az UDAR (Ütés) nevű párt vezetője kifejtette, hogy Viktor Janukovics államfőnek jogi szempontból megvan a lehetősége arra, hogy “kijavítsa” a Timosenko ellen “politikailag motivált alapon” hozott bírósági ítéletet, és szabadon engedje a hét évi börtönbüntetésre ítélt vezető ellenzéki politikust. Ez – mint mondta – jelzés értékű lépés lenne az európai közösség számára arról, hogy a kijevi vezetés valóban kész helyrehozni a múltban elkövetett hibákat, és mindent megtenni az EU-val való társulási megállapodás novemberben tervezett aláírásáért.
