Várhatóan még a tavaszi ülésszak alatt elfogadja az Országgyűlés a termőföld forgalmazását szabályozó törvényt, amely valószínűleg komoly vitákat vált ki, de alapelveiben bizonyosan nem lesz változás – mondta el a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hétfőn Zalaegerszegen.
Feldman Zsolt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Zala megyei igazgatóságának agrárfórumán beszélt arról, hogy a vita során nagy valószínűséggel nem változnak az alapelvek, miszerint a hivatásszerűen gazdálkodók vásárolhatnak és használhatnak termőföldet, megpróbálva kizárni így a földspekulációt. A földforgalmazás szabályozásával a családi, valamint a kis- és közepes gazdaságokat kívánja támogatni a kormány, amely a helyi közösségek érdekeit is szeretné megjeleníteni a jogszabály révén.
“Minden bizonnyal nagyon komoly hullámokat fog verni” az országgyűlési vita, de nagyon erős cölöpöket ver le a jogszabály – fogalmazott a helyettes államtitkár.
A stratégiai agrárpolitikai feladatokat részletezve kijelentette: a föld mellett a víz védelme a másik legfontosabb eleme a magyar mezőgazdaságnak. Elmondta, június 30-ig kidolgozzák a Nemzeti Vízgazdálkodási, Öntözési és Aszálystratégiát, amelyben konkrét tervek szerepelnek majd a megvalósításhoz szükséges műszaki, emberi vagy pénzügyi erőforrásokra.
A magyarországi mezőgazdaság jelenlegi helyzetét elemezve és a jövőbeni terveket említve Feldman Zsolt kifejtette: az ágazat célja, hogy az élelmiszerkereskedelemben a hazai termékek aránya 80 százalékra nőjön, az export 10 milliárd euróra bővüljön, miközben a kivitelre szánt kész vagy félkész termékek arányát 70 százalékra kellene növelni. Mindezek mellett a termelés biztonságának növelése, az agrármunkahelyek megőrzése, a családi gazdálkodói kör megerősítése, illetve a természeti és biológiai erőforrások védelme is elengedhetetlen.
A helyettes államtitkár azt mondta: 2013-ban közel 691 milliárd forint európai uniós és magyar állami támogatásra számíthat a magyar agrárium, a pénzből 560 milliárd az uniós forrás, a maradék a nemzeti költségvetésből származik. Külön összegek vannak például sertésprogramra, állattenyésztési feladatokra, méhészeti tevékenységre, s “minél többféle ilyen jogcímet szeretnénk életben tartani”. Hozzátette, hogy az évente érkező területalapú támogatások 10 százalékát lehetőség van differenciált agrárpolitikai célokra elosztani, így juthat pluszforrás a juhok, húsmarhák tenyésztésére, munkaigényes dohánygazdálkodásra, zöldség- és gyümölcstermelési programokra vagy a biztosítási díjak támogatására.
Feldman Zsolt jelezte azt is: a minisztérium “ugrásszerűen növeli” az általa működtetett középiskolák számát, 46 agrár képzőhelyet vesz át, és megteremti ezzel a középfokú oktatás bázisát, ami nélkülözhetetlen a magyar mezőgazdaság szakember-utánpótlásához.
