Az Európa Tanács (ET) monitoring bizottságának csütörtöki strasbourgi ülésén szavaztak a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló jelentés megállapításairól, amellyel kapcsolatban egyébként már az előző napon – 21:20 arányban – úgy döntöttek: javasolják, hogy az ET parlamenti közgyűlésének következő, júniusi ülésszakán tűzzék napirendre a Magyarország elleni megfigyelési eljárás megindítását.
A csütörtöki voksolás nyomán – mint arról különböző pártállású képviselők tájékoztattak – vita alakult ki, mert bár az ülés elnöke azt hirdette ki, hogy a jelentés megállapításairól szóló dokumentumot 18:17 arányban elfogadták, az ellenzők szerint valójában 18:18-as szavazategyenlőség volt.
Ez a vita a végszavazási eredményre vonatkozott, előzőleg ugyanis a módosító indítványokról megejtett voksolások során minden esetben egyértelmű többség alakult ki az igen vagy a nem javára.
A 47 tagországot tömörítő ET-ben – az egyes nemzeti parlamentek összesen 318 képviselőjéből összeállított parlamenti közgyűlés megbízásából – két képviselő, a svéd liberális Kerstin Lundgren és a cseh konzervatív Jana Fischerová készített jelentést a jogállamiság magyarországi helyzetéről. Lundgren és Fischerová legutóbb idén februárban volt tájékozódó úton Magyarországon.
Közösen készített jelentésüket a monitoring bizottság megkapta ugyan, Fischerová azonban ezután lemondott társraportőri tisztségéről. Bár a közös dokumentumot jegyző aláírását kifejezetten nem vonta vissza, a jelentés tartalmát egyoldalúnak, elfogultnak nevezte. E hét kedden a monitoring bizottság ülésén hosszas vita után végül úgy döntöttek, hogy a jelentés így is alkalmas a vitára. A bizottság szerdai ülésén 21:20 arányban igenlően foglaltak állást a lényegi kérdésben, vagyis abban, hogy az ET parlamenti közgyűlése – amely az eheti ülésszakot követően legközelebb júniusban ül össze – napirendre tűzze-e a Magyarország elleni megfigyelési eljárás megindításának kérdését.
Ilyen eljárást az ET akkor indít, ha kételyei támadnak a jogállamiság maradéktalan érvényesülését illetően az adott tagállamban. Az eljárás lényegében abból áll, hogy az Európa Tanács ténymegállapító küldöttségeket meneszt az érintett országba, és e küldöttségek egy év elteltével összegző jelentésben írják meg tapasztalataikat.
Miután szerdán a monitoring bizottság már megszavazta a megfigyelési eljárás napirendre tűzésének indítványát, csütörtökön magát a raportőri jelentést tekintették át, annak megállapításai alapján alkottak bizottsági dokumentumot. Az egyes részmegállapításokról külön-külön szavaztak, majd végül az így kialakított egész dokumentumot tették fel szavazásra.
Itt keletkezett a vita. Az elnök – a három bizottsági titkár állítólag egybehangzó közlése alapján – 18-17 arányban elfogadottnak hirdette ki a dokumentumot, ám azok a képviselők, akik ezt ellenezték, azt állították, hogy valójában 18:18-as szavazategyenlőség mutatkozott.
Ez utóbbi táborba tartozott Axel Fischer német CDU-s képviselő, aki telefonon nyilatkozva “politikailag motiváltnak” minősítette az eljárást. Úgy vélekedett, hogy indokolt lehet vitát folytatni az ET-ben a magyar alkotmánymódosításokról, de erre nem megfelelő forma a megfigyelési eljárás megindítása.
Ilyen eljárást az ET korábban még soha nem indított meg uniós tagállam ellen. Olyan országok – volt szovjet tagköztársaságok, illetve balkáni országok – esetében volt eddig példa megfigyelési eljárásra, amelyek viszonylag megkésve csatlakoztak a demokratikus berendezkedésű európai országok családjához.
Szabó Vilmos szocialista országgyűlési képviselő elmondta: az érintett ország képviselői nem vehettek részt a voksoláson, így ő maga sem, bár tagja a monitoring bizottságnak. Kifejthette viszont a vitában a véleményét, aminek az volt a lényege, hogy támogatta a raportőri jelentésben foglaltakat.
A végül is elfogadottnak nyilvánított dokumentum szerint aggodalomra ad okot Magyarországon a demokratikus fékek és ellensúlyok erodálódása, súlyos aggályok vannak azt illetően, hogy Magyarország teljesíti-e azon kötelezettségeit a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tekintetében, amelyeket az Európa Tanácshoz való csatlakozáskor vállalt.
A nevesített aggályok közé tartozik, hogy a magyar alkotmányt és az ahhoz kapcsolódó sarkalatos törvényeket sietve, kevéssé átlátható módon fogadták el, vagyis nem a politikai erők lehető legszélesebb támogatása mellett. A sarkalatos törvényekben szabályozott kérdések túlságosan széles skálát ölelnek fel, a kormánykoalíció az alkotmánybíróság megkerülésére igyekszik felhasználni kétharmados parlamenti többségét, az alkotmány szűk politikai érdekek mentén történő állandó változtatása pedig aláássa az alkotmányos keretek szükséges stabilitását – állapítja meg a monitoring bizottságban elfogadott dokumentum.
Kifejezetten kitértek a legutóbbi, negyedik alkotmánymódosításra, amely – mint fogalmaztak – Magyarország nemzetközi partnereinek kifejezett tanácsa ellenére történt meg. Elfogadhatatlannak nevezték, hogy ebben helyet kaptak korábban alkotmányellenesnek minősített előírások.
Az Európa Tanács monitoring bizottságában elfogadottnak nyilvánított szöveg szerint az egyes aggályok önmagukban is súlyosak, ám együttesen nézve megdöbbentő a kulcsfontosságú intézmények többsége fölötti politikai ellenőrzés kialakításának szándéka, amelyet a fékek és ellensúlyos rendszerének meggyengítése kísér.
