Kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen a jövedékiadó-törvény alkoholtermékekre vonatkozó passzusai miatt – közölte csütörtökön újságírókkal egy névtelenséget kérő uniós bizottsági forrás.
Az Európai Bizottság úgy véli, ellentétes az uniós joggal a jövedékiadó-törvénynek az a kitétele, amely a különféle alkoholtermékek esetében kétféle adómértéket állapít meg, ezért a brüsszeli testület úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldött Magyarországra, amelyben a jogi helyzet tisztázását kéri a magyar hatóságoktól.
A forrás ismertette: az uniós jog azt írja elő, hogy a tagállamok minimum mekkora jövedéki adót vethetnek ki az etilalkoholt tartalmazó termékekre, afölött viszont csak egy, általuk szabadon választott adómértéket állapíthatnak meg. Hozzátette, a bizottság úgy látja, hogy a magyar szabályozás szerint magasabb adómérték sújtja az olcsóbb, mesterséges aromával ízesített szeszesitalokat.
A jelenleg hatályos jövedékiadó-törvény az alapján határozza meg az adó mértékét, hogy az adott alkoholtermék tiszta szeszben hány hektolitert tenne ki. Ezen belül két adókulcsot állapít meg: egyes alkoholtermékek után hektoliterenként 333 385 forint, mások után pedig 476 270 forint jövedéki adót kell fizetni.
Emellett a jövedékiadó-törvény külön szabályozza az 50 litert meg nem haladó, személyes használatra szánt bér- vagy házi pálinkafőzést, amelyet jövedékiadó-mentessé tesz. Az Európai Bizottság emiatt korábban szintén kötelezettségszegési eljárást indított, a bizottság szerint ugyanis az uniós jog értelmében lehet ugyan kedvezményes jövedéki adómértéket megállapítani, de ez legfeljebb 50 százalékkal lehet alacsonyabb az általánosan alkalmazott jövedéki adómértéknél. Ebben az ügyben februárban fordult az Európai Bírósághoz a bizottság. A kormány akkor jelezte: ragaszkodik a házi pálinkafőzés szabadságához, és készen áll, hogy álláspontját az Európai Bíróság előtt is megvédje.
Az Európai Bizottság egyébként csütörtökön összesen 141 kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos döntést hozott, ezen belül húsz esetben küldött úgynevezett indoklással ellátott véleményt a tagállamoknak, ami az eljárás második szakaszba léptetését jelenti, és négy ügyben fordult az Európai Bírósághoz: Görögországot, Olaszországot, Szlovákiát és Spanyolországot érintő ügyekben.
