Évtizedek óta tart az egyre élesedő vita arról, hogy engedélyezzék-e a bírósági tárgyalások nyilvánosságát, akár a közvetítést is – mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Szolnoki Törvényszék csütörtöki összbírói értekezletét követő sajtótájékoztatón.
A kérdés eldöntésekor figyelembe kell venni, hogy a bíróknak a tárgyalás menetéhez kellő nyugalomra van szükségük, ugyanakkor fontos, hogy az újságírók is elvégezhessék munkájukat, a közvélemény tájékoztatását – jegyezte meg. Hozzátette: a bíróság ugyanis nem önmagáért való, be kell mutatnia, miként és milyen eredményességgel működik az ítélkezés.
Handó Tünde azt mondta, jó példa lehet ebben az ügyben az a helyi együttműködési megállapodás, amelyet a Szegedi Ítélőtábla és a Szegedi Törvényszék kötött az ottani sajtóval. Ez eligazodást ad a média képviselőinek arra, hogy mit tehetnek és mit nem a tárgyalóteremben, mi az, aminek a felvételéről előzetesen egyeztetni kell – jelezte.
Közölte, amíg jogszabály nincs, addig ezeknek a helyi megállapodásoknak lehet jelentőségük, ezért a megyei elnököknek levélben ajánlja majd figyelmükbe a szegedi példát, Hozzáfűzte: az OBH kommunikációs munkacsoportja az idei évre feladatául kapta a tájékoztatási törvény előkészítését.
Handó Tünde a Szolnoki Törvényszék tavalyi munkája kapcsán a többi között arról beszélt, hogy nem volt könnyű helyzetben a bíróság, mert a 87 engedélyezett bíróból tizenegy folyamatosan hiányzott az ítélkezésből. Ezzel együtt a törvényszék nemcsak azzal tudott foglalkozni, hogy ítélkezzen, hanem a Nyitott bíróság programhoz csatlakozva középiskolásokat fogadtak a bíróságon, illetve bírók tartottak előadásokat a diákoknak az iskolákban.
Az OBH elnöke kiemelte: a bíróságnak a jogtudat és jogi kultúra erősítése is a feladatai közé tartozik, hiszen alapvető ismeretek nélkül nem várható el, hogy az állampolgárok például tanúként tudják a jogukat és kötelességüket, méltó módon viselkedjenek a tárgyalóteremben, vagy ügyeikben használható beadványokkal forduljanak a bírósághoz.
