Jelentős kisebbségi jogokat kaphatnak Koszovótól az ország északi részében élő szerbek, de elismerést nyert szerb részről a koszovói intézmények függetlensége – derül ki a múlt heti, történelminek titulált szerb-koszovói megállapodásból. A BruxInfo birtokába került 15 pontos egyezmény szerint a felek nem akadályozhatják egymást az EU-integráció során sem.
Szakértők szerint mind Szerbia, mind Koszovó elégedett lehet a múlt pénteken kötött átfogó megállapodással, amely a két éve zajló egyeztetési folyamat utolsó állomásaként a legnehezebb témában, az Észak-Koszovóban élő szerb kisebbségek jogainak problémáira igyekezett megoldást találni.
Elemzői konszenzus szerint a Koszovó létrejöttével az anyaországon kívül rekedt szerbek (akik az észak-koszovói tartományokban többségben vannak) széleskörű autonómiát élvezhetnek a jövőben Koszovóban, főként az igazságszolgáltatás, az oktatás és az egészségügy területén, ezzel szemben viszont Szerbia a megállapodás parafálásával implicit módon elismerte Koszovó függetlenségét.
Utóbbi megállapításnál érdemes hangsúlyozni, egyelőre szó sincs arról, hogy Szerbia jogilag is elismerné az egykori tartománya függetlenségét, ahogyan kisebbségi okokból egyelőre Románia, Szlovákia, Spanyolország, Görögország és Ciprus sem hajlandó erre.
Az Európai Külügyi Szolgálat nem kívánja nyilvánosságra hozni az EU közvetítésével tető alá hozott szerb-koszovói megállapodás szövegét, a BruxInfónak azonban – több sajtóorgánum mellett – birtokába került a dokumentum.
A 15 pontos megállapodás szerint a többségében szerbek által lakott négy észak-koszovói tartomány számára lehetővé teszi, hogy egyfajta helyi önkormányzatot hozzon létre, amelynek „teljes rálátása kell, hogy legyen az adott régió gazdasági fejlesztésére, oktatására, egészségügyi politikájára, valamint a városi és a vidéki fejlesztésre”. A helyi közösségi szervezet ugyanolyan struktúra szerint épül majd fel, mint a többi koszovói önkormányzati szövetség: eszerint lesz elnöke, alelnöke, közgyűlése és végrehajtó tanácsa.
A szerbiai többségű tartományok a létrejövő helyi önkormányzatok útján gyakorolhatják a hatalmukat, minderre kétharmados törvényben biztosít majd jogi garanciákat a koszovói parlament.
Az észak-koszovói önkormányzati szövetségnek (tehát a többségében szerbek által lakott tartományi önkormányzatok vezető testületének) képviselete lesz Koszovói központi hatóságaiban.
A 2008-ban függetlenedett egykori szerb tartomány északi részének külön rendőrparancsnoka lesz. A megállapodás szerint koszovói szerb nemzetiségűnek kell lennie, és a Belügyminisztériumnak kell kijelölnie a négy északi tartomány vezetője által összeállított listáról. Mindezzel szemben Koszovó ragaszkodott ahhoz, hogy ne jöjjenek létre párhuzamos struktúrák: Koszovó területén csak egyetlen rendőrség, a Koszovói Rendőrség végezhet rendőri munkát, így az északi parancsnok, valamint az északi rendőrségek is a Pristina által irányított struktúrában működnek majd. A megállapodás külön leszögezi, hogy csak a Koszovói Rendőrségtől kaphatnak fizetést a szolgálatot teljesítő rendőrök.
Ugyanígy az észak-koszovói igazságszolgáltatási rendszer is a koszovói bírói szervezetbe illeszkedik majd, a pristinai fellebbviteli bíróságon viszont működik majd egy koszovói szerb bírói testület, amely a szerb többségű tartományok ügyeiben működik másodfokú bíróságként.
A megállapodás szerint még idén helyi választásokat kell tartani Észak-Koszovóban az EBESZ és a nemzetközi jog előírásainak megfelelően, illeszkedve a koszovói törvényekhez.
Külön pont rendelkezik arról, hogy Szerbia és Koszovó nem akadályozhatja a másik fél európai uniós integrációját, és erre nem bujtathat fel másokat sem. Diplomáciai források múlt héten még arról beszéltek, hogy a koszovói fél eredetileg minden nemzetközi szervezethez csatlakozásra szerette volna kiterjeszteni ezt a kötelezettséget, Belgrád viszont ebbe nem ment bele.
Szerbiának és Koszovónak június 15-ig meg kell állapodnia a távközlési és az energiastruktúrák közös felhasználásának részleteiről is.
